Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)

Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - FORRÁSKÖZLÉS - Lakos János: A földművelésügyi miniszter belgrádi szaktudósítójának működése, 1911–1914 / 215–243. o.

A földművelésügyi miniszter belgrádi szaktudósítójának működése (1911 -1914) 221 1911. • A) Szerbia Alig hogy megkezdtem helyszíni szaktudósítói működésemet, a közgazdasági minister úr s a belgrádi vágóhíd részvénytársaság ügyvezető elnöke, Szretkovity úr, több ízben kifakadtak előttem amiatt, hogy a magyar kormány nagyon ridegen viselkedik a Szerbiában gyártott szalámi vámkezelése ügyében, s jelezték, hogy a bécsi szerb követ útján tiltakozni fognak az ellen, hogy a szalámi ne mint elkészített hús a kedvezményes vámtétel szerint kezeltessék. Természetes, hogy ezekkel szemben minden nyilatkozattól tartózkodtam, kötelességemnek találtam azonban, hogy behatóbb tanulmány alá vegyem Szerbia szalámiprodukcióját, s e munkám eredményével két jelentésben számoltam be. Működésem első két hónapját a szalámikérdés, a második szerb cukorgyár concessionálása alkalmával a szerb cukorrépa és cukortermelés, végül a belgrádi szerb napisajtó tanulmányozása foglalta el. A szerb sajtót illetőleg mindjárt az első napokban föltűnt nekem, hogy nincs egyetlen egy cirillbetűvel megjelenő lap sem, amely Magyarországgal és a Monarchiával másképpen, mint a legellenségesebb hangon foglalkozzék. Ez arra vitt, hogy hazai szerb sajtónkra is kiterjesszem a figyelmet. Sajnos itt is hasonló tapasztalatokra jöttem. Ez vezetett rá, hogy szerb sajtót behatóbb ismertetés tárgyává tegyem s javaslatot tegyek abban az irányban, hogy legalább egy orgánumunk legyen, mely szerb nyelven Magyarországot másnak tüntesse fel, mint a barbár elnyomás és minden képzelhető rossz hazájának.

34 Március közepén részt vettem a szerb gazdák háromnapos kongresszusán, és a kongresszuson néhány üdvözlő szóval meg is köszöntem az elnök udvarias bemutatását. Részt vettem az üléseket követő társas összejöveteleken, s oda igyekeztem hatni, hogy a szerb gazdasági érdekeltek a mezőgazdasági kérdéseket tárgyüagosan ítéljék meg, s ne tartsák jogosulatlan és rosszindulatú károsításnak a magyar gazdák vámpolitikai törekvéseit, melyeknek csak az a természetes célja van, hogy a maguk termelésének értékét védelmezzék; s a társalgásban résztvevő több gazdasági szaktekintély magától is rájött, hogy a Monarchia vámpolitikája Szerbia mezőgazdasági cikkeinek értékét nem csökkentette, sőt, hogy most a szerb gazda sokkal jobb árakat kap az állatjáért és a terményéért, mint mikor e cikkek a Monarchia piacain mint alsóbb rangú és értéktelenebb áruk szerepeltek.

3 5 Április hóban több egy-két napos tartalmú utazást tettem, hogy a vetések állásáról, a művelés módjairól s a termények minőségéről határozottabb fogalmakat nyerjek. Belgrádi tartózkodásom alkalmával sűrűn kijártam a vágóhídra, s erre a fontos közgazdasági intézményre nézve több jelentést terjesztettem elő. Ugyancsak e hó folyamán ismerkedtem meg Dr. Sztojánovics Kosztával, a velünk való vámháború alatt Szerbia közgazdasági ministerével, aki Szerbiának úgynevezett tőlünk való függetlenítési akcióját vezette.

36 ö terelte rá a figyelmemet a Szalonikiban, Alexandriában és Üszkübben szervezett szerb királyi kereskedelmi ügynökségekre, melyek a mitőlünk kiszorult szerb mezőgazdasági termékeknek igyekeztek piacot nyitni. Tanulmányozva az ügynökségek működését rájöttem, hogy hivatalos jelentéseiknek ismertetése felsőbb hatóságom kellő tájékozottsága szempontjából szükséges, és ennélfogva ezek figyelemmel kísérését is fölvettem rendes munkakörömbe. A Monopol igazgatóság dohánytermelési szakosztályát keresvén föl, itt - amennyire szobában és kísérleti telepen lehetséges, megismerkedtem a szerb dohánytermelés fontosabb viszonyaival. Azután még Szerbiának a közeli években várható szarvasmarha és sertés exportképessége tekintetében igyekeztem magamat a szakférfiakkal való érintkezés, az állatlétszámra és minőségre vonatkozó adatok stb. alapján tájékozni. Tanulmányaim eredményéről külön jelentésekben beszámolván, engedéllyel 34 L. a 46. jegyzetet! 35

Az 191 l-es kereskedelmi egyezményben a Monarchia magas behozatali vámokat állapított meg. Pl. a friss hús 100 kg-ja után 30, az elkészített hús 100 kg-ja után 45 korona vámot kellett fizetni. 1911. évi törvények gyűjteménye ... 457.1. 36 Az 1906. március 1-17. és július 7-1908. szeptember 1. között dúlt vámháborúról van szó, amikor Szerbia igyekezett Monarchián kívüli gazdasági kapcsolatokat kiépíteni.