Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)
Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - FORRÁSKÖZLÉS - Andreev, Sztefan: Török iratok Temesvár XVII–XVIII. századi történetéről a szófiai Nemzeti Könyvtárban / 195–214. o.
195 FORRÁSKÖZLÉS TÖRÖK IRATOK TEMESVÁR XVH-XVIH. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL A SZÓFIAI NEMZETI KÖNYVTÁRBAN* A szófiai Cirill és Metód Nemzeti Könyvtár Orientalisztikai Osztályán őrzött nagyszámú oszmán-török irat között néhány száz magyar vonatkozású is található. A „Magyarország" és „Temesvár" elnevezésű források anyagáról, valamint a „Carigrad", „Rodostó" stb. fondok egyes iratairól van szó. Jellegük nagyon különböző. Földbirtoklásra, adózásra, a mezőgazdasági és kézműves termékek kényszerű felvásárlására, kereskedelemre, szállításra, állami és polgári építkezésekre vonatkozó dokumentumok találhatók közöttük; tükröződnek bennük a különböző bevételek és kiadások, a hadügy, az erődök, a katonai utánpótlás, az igazságszolgáltatás, a mohamedán vallás, az emigráció, a lakosság, az osztályviszonyok, az adminisztráció stb. ügyei is. A legrégibb dokumentumok — töredékek tahrir defterekből - a XVI. század második feléből valók. Feltételezhető, hogy némelyikük az újonnan birtokba vett területek első leírásait tartalmazza. Legtöbb levéltári anyag a XVII. századból maradt ránk, de vannak olyan iratok is, amelyek a XIX. század hetvenes éveire vonatkoznak. A sokféle téma között a „katonaság", „katonai utánpótlás", „erődök" témakörökbe sorolható iratok teszik ki az anyag túlnyomó többségét. A katonai vonatkozású, valamint az egyes helységek, jelen esetben Temesvár történetét tükröző források nagy száma indított minket arra, hogy a munkánk alapját képező dokumentumokat kiemeljük és feldolgozzuk. A bemutatott 73 irat az 1648-1738 közötti elég hosszú korszakból való; közülük 41 a XVII. a többi a XVIII. században keletkezett. Az időrendbe sorolt iratok közvetve vagy közvetlenül a temesvári erődre vonatkoznak, néhányuk azonban Borosjenő, Lippa, Csanád, Gyula, Eger, Esztergom, Lúgos, Buda stb. történetéhez is adatokkal szolgál. Az iratokat a következő csoportokba oszthatjuk: zsoldfizetésre, a katonák élelmezésére, felszerelésére szánt pénzösszegek kiutalását célzó kérvények; katonai és polgári szervek iratai az erőd hadianyaggal és szerszámokkal való ellátása érdekében; a puskaporgyártó műhely anyagellátására vonatkozó fogalmazványok és folyamodványok; az erőd renoválásairól tájékoztató iratok, végül olyanok, amelyek különböző alakulatok vagy egyes katonák Temesvárra vonulásáról tájékoztatnak. Az első csoportban jelentős számú irat sorolható. Közöttük azok a Temesvárott és más garnizonokban született folyamodványok, amelyeknek szerzői a temesvári várparancsnokok (muháfiz, 28., 33., 38., 40., 43., 45., 51., 56., 60. és 62. sz. regeszták), az erődben szolgáló harcosok (3.), ismeretlen nevű és rangú katonai elöljárók (1., 63.) és közkatonák (22., 24.). Igen sok a fővárosban kelt dokumentum. Ezek főleg a nuzul nevű állami adó temesvári biztosának (nuzul emini) és a fó'mészárosnak címzett meghagyások (10., 13., 27., 30.), különböző katonai szükségletek kielégítését szolgáló utasítások (21., 23., 24., 25., 32., 49.), egy jelentés (telhisz, 59.), egy számlamásolat (61.) és egyéb olyan iratok, amelyeket zsoldfizetés, általában a katonák ellátásának biztosítása érdekében adtak ki. *A közlemény a Bolgár-Magyar Történész Vegyesbizottság gondozásában jelenik meg. A bolgár nyelvű regesztákat Bur Márta ültette át magyarra. Az iratok filmmásolatait a szerző az Országos Levéltár rendelkezésére bocsátotta (Filmtár 33128/1). 13*
