Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)
Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - Koroknai Ákos: A Vasárnapi Munkásképző Bizottság működése és György Aladár szerepe a munkásművelődésben : adalékok a dualizmuskori közművelődés történetéhez / 165–194. o.
A VMB működése és György Aladár szerepe a munkásművelődésben 191 meg az angol munkás csodás hatalmát? Sürgessétek az óvodák felállítását, mert a gyermekhalandóság nagy. - Olcsóság nem boszorkányság (Fogyasztási szövetkezetek). - Mit csináljunk vasárnap? A gép mint munkamegtakarító. - Milyen jó, ha a munkás feltaláló lesz. - Hazugság, hogy a földmíves ellensége volna az iparosoknak stb. Az ismeretterjesztő' és erkölcsi népies olvasmányok száma oly nagy, hogy évtizedekig lehetne tisztán kiválasztott vagy átdolgozott füzeteket adni ki. De szükséges újakat is íratni, pl. ilyenekró'l: Miért lett nagyvárossá Budapest? - A zsidó és oláh is magyar. - A tisztességes fináncz „Csak az adó ne volna". - A muszka sem ellenségünk. - Menjünk el Toroczkóba. - A pákász élete. - A táltos és a garaboncziás. - A vampyr meséje. - Ázsiai rokonaink. — Becsüljük meg az erdőt. - A béka az emberek jóltevője stb. - Mindenesetre szükséges azonban különösen utazások és találmányok, mindenekfelett pedig a természet titkai közül minél többet közölni. - Ilyenek volnának: Egy falat kenyér története. - Czukor a szurokból. - A giliszták a szántóvető' gazda segédei. - A napsugártól keletkezett fénykép. - Hangyaország titkai. - Az eső megszületése. - Hogyan kél ki a csibe? - A pók fészekrakása és repülése. - A selyembogár aranybogár. - A legmagasabb épületek a földön. - Búvárkodások a tenger mélyén. - Emberi lakások az örök hó között. - Házak és templomok utaztatása Amerikában stb. Végül szükséges időről időre a magyar irodalom remekeiből is közölni egy párt. Petőfi , János Vitéz"-e, Jókai ,Simönyi ezredes"-«, Arany „Jóka ördöge", Gaál „Nótáriusa", Garay Háryja; annyi száz becses mű teljesen idevalók e gyűjteménybe, valamint a világirodalom számos terméke. Az ilyenekben azonban óvakodnunk kell, mert a nép nem gyermek s szerencsére ma már a magyar munkás, különösen a fővárosi gyári munkás nem is egészen műveletlen egyén, kiket gyermekek módjára kellene oktatni! - Ellenben igen ajánlható, hogy minden alkalmas esetben legyen az egyes füzetekben utasítás arra, hogy a tárgyalt kérdésről mely könyveket lehet legczélszerűbben olvasni. - A szerkesztőnek különös gondja legyen arra, hogy a füzetek ne csak szórakoztassanak, de folyvást élesszék a tudásvágyat. Szerencse, hogy most már alkalmas írókban nincs hiány. Két évtized óta oly sok kísérletezés történt a népies irodalom megteremtésével, hogy az általános kudarcz daczára egész sereg írónk van, kikre számíthatunk. — Ezek: Arató Gyula, Bánfi János, Benedek Elek, Böngérfi János, Csapodi István, Csulak István, Ember János, Földes Géza, Gárdonyi Géza, Gaál Mózes, Jakab Ödön, Lakatos Károly, Nóvák Mihály, Radó Vilmos, Mosdossy Imre, Sebők Zsigmond, Tábory Róbert, Vikár Béla. - Ezeken kívül a toll mesterei között egész sereg van, éspedig minden szakból, ki képes volna egy-egy füzetet jól megírni, ilyenek: Agai Adolf, Baksay Sándor, Bársony István, Barta Miklós, Bíró Pál, Bródy Sándor, Eötvös Károly, Hermann Ottó, Hanusz István, Jókai Mór, Kenedi Géza, Kövesligeti Radó, Lengyel Laura, Mikszáth Kálmán, Paszlavszky József, Peres Sándor, Petelei István, Pósa Lajos, Schächter Miksa, Simonyi Jenő, Szatmári Mór, Szomaházy István, Szterényi Hugó, Tolnay Lajos, Tóth Béla, Tóvölgyi Titusz. S ezen általában elismert írókon kívül legalább százat lehetne még felsorolnunk, kik egyes ily füzetek megírására alkalmasak lennének. — Csak a munkáskérdéssel (tágabb értelemben véve a szót) foglalkozók között vannak, bizottságunk tagjairól nem is szólva: Berzeviczy Albert, Ballagi Géza, Bernát István, Edvi Illés Aladár, Erődi Béla, dr. Farkas Jenő, dr. Fodor József, Gaál Jenő, Gelléri Mór, Hoitsy Pál, Kenéz Béla, Mandello Gyula, K. Nagy Sándor, Neményi Ambrus, Németh József, Rodiczky Jenő, Sugár Ignácz, Szadeczky Lajos, Strauss Adolf, Szántó Menyhért, Tormay Béla, K. Tóth Kálmán, dr. Vargha Gyula s bizonnyal még sokan. Ügyes és lelkiismeretes szerkesztő oly erők felhasználásával a „Tíz filléres könyvtáriból rövid idő alatt oly népszerű vállalatot csinálhat, mely eddigi népies irodalmi gyűjteményünk mindegyikét felülmúlná s nemcsak a munkáskérdés megoldásában lenne számottevő tényező, de a népművelés nagy kérdésében is. Igen természetes, hogy a „Tíz filléres könyvtár" létesítése nem öleli fel a munkásolvasmányok egész körét. - Szükség lesz még azután önálló nagyobb terjedelmű röpiratokról s egy pár munkás lapról gondoskodni, szükség lesz iratni külön dolgozatokat a munkás kaszinókban s más helyeken tartandó előadások számára, valamint ismertető füzeteket a múzeumokról, gyárakról, egyes telepekről, s végül szükség lesz, hogy mint az különösen Németországban, az amerikai Egyesült államokban, Svajczban és Belgiumban teszik, a munkások érdekében működő - de hazánkban jórészt még ezután meghonosítandó - társadalmi egyletek működésének irányzása végett is támogasson a kormány
