Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)
Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - Koroknai Ákos: A Vasárnapi Munkásképző Bizottság működése és György Aladár szerepe a munkásművelődésben : adalékok a dualizmuskori közművelődés történetéhez / 165–194. o.
A VMB működése és György Aladár szerepe a munkásművelődésben 189 legcélszerűbben csak saját szakmai szervezeteikben valósulhat meg. A tartózkodó magatartásra jellemző, hogy az ankéton a kormányzat és a gyáripar képviselői mellett a munkásság képviselői alig jelentek meg. A róluk, de nélkülük hozott határozatoknak így természetesen nem sok foganatja lett. 5 * FÜGGELÉK Budapest, 1898. november György Aladár bizottsági tag előterjesztése a Vasárnapi Bizottsághoz a munkások olvasmányairól Hogy a magyar munkások a ponyvairodalom termékein és a szociáldemokrata röpiratokon kívül más reájok nézve hasznosabb olvasmányokat is nyerjenek s azok elterjedése és népszerűsége biztosíttassék, annak három elengedhetetlen feltétele van úm.: 1. Semmi körülmények között se lépjen előtérbe az; hogy öntudatosan és tervszerűleg akarja a kormány őket nevelni, mintegy az említett törekvésekkel versenyezve; 2. az olvasmányok ne a czélt hangoztassák, hanem a szívre és képzeletre hassanak, s mindenekfelett soha se legyenek unalmasak; 3. a könyvek terjesztésében a hivatalos eljárásnak látszata is mellőztessék, de másrészt felhasználandók a szatócsüzletek, dohánytőzsdék, vásárosok s mindenekfelett maguk a munkásegyletek és ipartelepek azok terjesztésére. — önmagától érthető ezen feltételeken kívül, hogy a munkások olvasmányainak kitűnő népies nyelven írottaknak, feltétlenül olcsóknak s legalább jó részben a munkások életmódjához és gondolkozási köréhez csatlakozó tárgyúaknak kell lennie, bár a tárgy körét korlátolni felesleges, mert az íróművész bölcseleti és csillagászati tárgyakat is megkedveltethet velük, míg a rideg szaktudós fejtegetését még a munkabérről sem fogják elolvasni. Bővebb fejtegetések helyett az említett elvi alapon a következő irodalmi vállalatnak életbeléptetését és támogatását ajánljuk figyelembe vétel végett. Bízassék meg egy ismert nevű és a köznép érdekei iránt rokonszenvét már kimutatott író, mint szerkesztő és egy tekintélyes a népies irodalom terén már tapasztalatokat szerzett könyvkiadó czég, hogy a jövő évtől fogva Tíz filléres könyvtár czím alatt az alantabb megállapított terv szerint hetenkint megjelenő szépirodalmi és ismeretterjesztő füzeteket adjon ki. A vállalat czíme vonzó és indifferens jellegű. A 10 fillér nagy példányszám mellett elegendő arra, hogy 1 egész 2 íves füzeteket adjanak érette képekkel s csinos borítókban, s e mellett a kiadónak jelentékeny haszna legyen, feltéve, hogy a kéziratot ingyen kapja, s egyes czímekre tömeges megrendeléseket kap. - A hetenkénti megjelenés természetesen csak azt teszi, hogy évente 52 ily füzet adatik ki, de az egyes füzetek megjelenését nem kell naphoz kötni, sőt óhajtandó, hogy egyszerre legalább 4—5 füzet adassék ki, a kezelés egyszerűsítése végett. Bizottságunk ajánlja e célra a Wodianer czéget, mely az általa kiadott „Magyar Könyvtár" ügyes terjesztésével arra valóságát bebizonyította. Szükségesnek látszik azonban, hogy e czég jelentékeny direct és indirect államsegélyben részesüljön és pedig: 1. A szerkesztő és munkatársak tiszteletdíja a kereskedelmi tárcza terhét képezze. - Ez az összeg, tekintve, hogy jeles írók közreműködését kell megnyerni, s így a honorárium a rendes 5 ' Ipari munkások tömegnevelése - Klny. a Munkásügyi Szemle 1919. jan. számából 6., 7., 11., 12., 15. 1.
