Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)

Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - Bölöny József: Közös miniszterek - horvát bánok - fiumei kormányzók, 1867–1918 / 123–164. o.

Közös miniszterek - horvát bánok - fiumei kormányzók (1867-1918) 155 III. Fiumei kormányzók a) Fiume jogállása A magyar korona uralma alól osztrák fennhatóság alá jutott Fiume városát Mária Terézia az 1776. augusztus 9-én kelt elhatározásával az „ősi joggal Magyarországhoz tartozott" tengermellékkel együtt Magyarországhoz csatolta, az 1779. április 24-én 1540. szám alatt kelt királyi leirata szerint Fiumét és annak kerületét mint külön testet. Ezt a diplomát s ezzel Fiume jogállását az 1807: IV. te. törvénybe iktatta. 1779 és 1848 között a város és a kerületéhez tartozó tengermellék — mint külön államtest — királyi kormányzók (kormányszéki elnökök) igazgatása alatt állott. Az 1848: XXVII. te. szóhasználata szerint: tengermelléld főkormányzó, mint Fiume és Bueeari szabad tengerkereskedési kerületek közös főkapitánya. Ebben az időszakban a következő kormányzók állottak a város politikai hatósága élén: 1. Maüáth József 1779-1783 2. Almasy Pál gróf 1783-1788 3. Szapáry János Péter gróf 1788-1791 4. Pászthory Sándor 1791-1801 5. Klobusitzky József 1801-1809 üresedésben 1809-1823 (a napóleoni háborúk alatt Fiume elszakítva 1809-1822) 6. Ürményi Ferenc 1823—1837 7. nemeskéri Kiss Pál 1837-1848 8. Erdődy János gróf kormányzóvá kinevezve 1848. IV. 26. kormányszéki elnöki tisztét gyakorolta 1848. V. 27.—

VIII. 30. Az abszolutizmus alatt az 1850. április 7-i császári nyflt parancs (pátens) alapján Fiume városát és kerületét mint a horvát-szlavón koronatartomány külön kerületét kormányozták. Az alkotmányos uralomnak 1867-ben történt helyreállítása után az uralkodó 1867. április 6-án kelt elhatározásával Fiume város, kikötője és kerülete, valamint Fiume vármegye kormányzatára királyi biztost nevezett ki szentkatolnai Cseh Ede udvari tanácsos személyében. Smaics (Zmaics) Bertalant (Ritter von Smaic), Fiume megye főispánját, s Fiume s Bueeari polgári kapitányát 1867. május 28-án mentették fel minden méltóságától. Ezzel párhuzamosan megindultak a tárgyalások Fiume közjogi viszonyának rendezésére, melyek azonban nem vezettek eredményre. Fiume városának és kerületének képviseltetése tárgyában az 1867. április 27-i királyi leirat rendelkezik; a Fiume és kerületének közönségéhez intézett királyi meghívólevelet 1867. május 25-én bocsátották ki. Radich Ákos Fiume városának és kerületének országgyűlési képviselője a képviselőház 1867. június 6-i ülésében nyújtotta be megbízólevelét. A képviselőház következő ülésszakától jegyzőjévé is választotta. A Rauch Levin bárónak 1867. június 27-én horvát-szlavón báni helytartóvá történt kinevezését tudató hivatalos átiratot a városi közgyűlés, mint reá nem tartozót, ad acta