Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)

Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - Bölöny József: Közös miniszterek - horvát bánok - fiumei kormányzók, 1867–1918 / 123–164. o.

144 Bölöny József Kuhn Ferenc (1823. febr. 20-tól) kuhnenfeldi (1852. dec. 28-tól) báró (Franz Kuhn Freiherr von Kuhnenfeld) (Prossnitz, Morvaország, 1817. júl. 15. - Strassoldo, Görz mellett, 1896. máj. 25.): katonai szolgálatot teljesít 1833. szeptember 22-től, alhadnagy az osztrák hadseregben 1837-től, all. hadtest vezérkari főnöke Magyarországon 1849-ben, a katonai Mária Terézia-rend lovagja, őrnagy a főszállásmesteri törzsnél 1852. december 28-án, a stratégia tanára a bécsi hadiiskolán 1856-tól, Gyulai táborkari főnöke az itáliai hadjáratban 1859-ben, dél-tiroli főparancsnok 1866-tól, Custozzánál két ágyúval feltartóztatott egy hadtestet, a békekötés után altábornagy 1866-tól, közös hadügyminiszter 1868. január 18.-1874. június 14., valóságos belső titkos tanácsos 1869. február 1-től, táborszernagy 1873. április 23-tól, a katonai Mária Terézia-rend egyedüli parancsnoki keresztese 1866. szeptembertől, a Szent István-rend nagykeresztese 1874. június 14-től, a 17. sz. gyalogezred ezredtulajdonosa, gráci parancsnokló tábornok 1874. június 14-től, a 3. hadtest parancsnoka és gráci parancsnokló tábornok 1882. december 1.-1888. júliusig, amikor is rendelkezési állományba helyezték, a katonai Mária Terézia-rend kancellárja 1886. október 4-től. Mint miniszter, megteremtette a közös hadsereg szervezetét, keresztülvitte az általános hadkötelezettséget. Csillagászati, földrajzi, hadászati és hadtörténelmi művek szerzője. Lónyay Menyhért (1871. aug. 3-tól) gróf (Nagylónya, Bereg m., 1822. jan. 6. - Budapest, 1884. nov. 3.): bölcsészdoktor, ellenzéki követ, országgyűlési képviselő, pénzügyminisztériumi tanácsos 1848. szeptember 5-től, megbízva az államtitkár teendőivel 1849. május 6.-1849. augusztus 11., pénzügyminiszter 1867. február 20.-1870. május 21., közös pénzügyminiszter 1870. május 21.-1871. november 14., miniszterelnök és honvédelmi miniszter 1871. november 14.-1872. december 4., illetve 5., királyi biztos ideiglenes koronaőri beiktatásra 1872. május 13., a Lipót-rend nagykeresztese 1868. április 19-től, valóságos belső titkos tanácsos 1869. április 29-től, főrendiházi tag 1875-től, az MTA levelező tagja 1858. december 15-től, tiszteleti tagja 1861. december 20-tól, igazgató tagja 1866. január 21-től, alelnöke 1866. április 15-től, elnöke 1871. május 17.-1884. november 3., haláláig, a budapesti tudományegyetem államtudományi tiszteletbeli doktora 1880. április 9-től. Nemzetgazdasági, pénz ügy tani és önéletrajzíró. Merkl Rudolf (Rezső) (1883. júl. 6-tól osztrák nemes és lovag, 1892. febr. 6-tól) báró (Rudolf Ritter - Freiherr - von Merkl) (Bécs, 1831. mára 21. - Bécs, 1911. jan. 22.): utásztiszt az osztrák hadseregben 1851-től, Solferinónál megsebesült, a vezérkarhoz áthelyezve 1864-től, mint őrnagy térképészeti aligazgató, alezredes és az igazgatósági iroda főnöke a táborkarban 1870. május 4.-1871. október 29., mint szám feletti alezredes a 27. sz. gyalogezredben az 5. osztály főnöke a közös hadügyminisztériumban 1872. október 31-től, mint szám feletti ezredes 1875. október 23-tól, az újjászervezendő vezérkar állományába áthelyezve 1876. január 31-től, a linzi 5. gyalogdandár parancsnoka 1879. október 18-tól, jelenlegi rangja megtartásával s a csapatszolgálatra megjelenés meghatározásával vezérőrnagy 1880. november 1-vel, közös hadügyminisztériumi osztályfőnök 1882. október 1-től, altábornagy 1885. november 1-vel, valóságos belső titkos tanácsos 1889. december 29-től, az 55. sz. gyalogezred ezredtulajdonosa 1890. december 10-től, táborszernagy 1893. május 1-vel, mint közös hadügyminisztériumi osztályfőnök további intézkedésig a közös hadügyminisztérium vezetésével megbízva 1893. augusztus 5.-1893. szeptember 23., nyugállományba helyezve 1899. április 11-én. Pallavicini János őrgróf (Pádua, 1848. mára 18. - Pusztaradvány, Abaúj-Torna m., 1941. máj. 4.): diplomata: fizetés nélküli fogalmazó-járulnok a közös külügyminisztériumban 1874-ben, majd fizetés nélküli követségi segéd (attasé), rendelkezés alatti címzetes követségi titkár 1878. december 27-től, követségi titkár extra statum 1887. április 3-tól, a belgrádi osztrák-magyar követségen 1888-ban, követségi tanácsosi címmel felruházva 1891. május 1-től, II. oszt. követségi tanácsos a szentpétervári nagykövetségen 1894. június 22-től, I. oszt. követségi tanácsos 1895. szeptember 19-től, rendkívüli követi és meghatalmazott miniszteri címmel felruházva 1897. december 22-től, bukaresti osztrák-magyar követ 1899. január 26.-1906. október 5., valóságos belső titkos tanácsos 1906. október 5-től, konstantinápolyi osztrák-magyar nagykövet 1906. október 5.-1918. novemberig, a Lipót-rend nagykeresztese 1908. november 30-tól, Aehrenthal gróf közös külügyminiszter betegszabadságon való távolléte alatt a közös külügyminiszter helyettese 1911. március 9.-1911. május 23., másutt levő alkalmaztatásának tartamára a konstantinápolyi cs. és kir. nagykövetség vezetése szent-