Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)

Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - Bölöny József: Közös miniszterek - horvát bánok - fiumei kormányzók, 1867–1918 / 123–164. o.

Közös miniszterek - horvát bánok - fiumei kormányzók (1867-1918} 125 Azt a nézetet is elfogadom, feltéve, hogy következetesen képviselik, amely szerint „egy archontológiai összeállításban a személyi adatokat csak a szigorúan életrajzi és a közhivatali pályafutással kapcsolatos ismeretekre" kell korlátozni. (Székely Vera: Gondolatok az archontológiáról. Levéltári Szemle, 1978/2. sz. 276. 1.) Ennek köre azonban esetenkénti mérlegelés tárgyát kell hogy képezze; ennél az archontológia keretét tulajdonképpen meghaladó. mérlegelésnél pedig elsősorban a tájékozódásnak és a más forrásokból csak nehezen vagy alig megállapítható ismeretek megszerzésének az elősegítését kell vezető szempontnak tekinteni. A magyar miniszterek (kormánytagok) nagy száma mellett a miniszteri vagy ehhez közvetlenül kapcsolódó kormányzati tisztségeket megelőző vagy követő hivatali adatok lexikonszerű ismertetése a kötet anyagát többszörösére bővítené és nagy mértékben módosítaná az arányt az archontológia rovására. A csaknem 500 kormánytaggal szemben a jelen tanulmány azonban csak 64 személy életrajzi adatait közli, akik közül 27 a Monarchia másik államának volt a polgára (osztrák). Az idegen állampolgárok sem voltak azonban teljesen idegenek, mert hiszen hatáskörük és működésük részben Magyarországra is kiterjedt, sőt Magyarországot is képviselték. Személyi adataik megállapítását és egybegyűjtését pedig csak nehezíti idegen voltuk. Terjedelmi korlátok tehát nem játszhatnak itt szerepet, az esetleges elvi megfontolásokat pedig ebben a tekintetben alá kell rendelni a gyakorlati célnak: az eddig részben ismeretlen, illetve nehezen megállapítható adatok hozzáférhetővé tételének nemcsak a kutatás, hanem az általános érdeklődés számára is.* *Már a Magyarország kormányai 1848-1975 című munka elsó' kiadását fogadó ismertetések és bírálatok is egyöntetűen kiemelik annak kettős jellegét és jelentőségét. Eszerint „kitűnő segédkönyv legújabb kori történelmünk kutatói számára, de nemcsak ők, hanem a múltunk iránt érdeklődő művelt olvasók is haszonnal forgathatják". (Magyarország, 1978/14. szám) - „roppant fontos történelmi forráskiadvány . . . Ennél a tárgyilagos, száraz könyvnél érdekesebb, mondhatnám drámaibb történelmi olvasmány régen volt a kezemben. ... Olyan könyv, amilyen a legtájékozatlanabb, de érdeklődő olvasónak és a legtudósabb tudósnak egyformán kell." (Élet és Irodalom, 1979/15. szám) „A változó világ elgondolkoztató pozitívuma: a ... 'száraz' történelmi munka - sikerkönyv lett. Néhány nap alatt elfogyott. Második kiadását tervezik." (Esti Hírlap, 1978/78. szám) - „ez a roppant munka . .. szerény címtár és nagy történelmi olvasókönyv". (Magyar Nemzet, 1978/78. szám) „forrásanyagává lehet a kormányzattörténetnek, a ... társadalomtörténetnek, ... a családtörténetnek, ... a történetstatisztikának, ugyanakkor mint hiánypótló kézikönyvnek aktuális tájékoztató funkciója is van." (Levéltári Szemle, 1978/2. szám) - „A szerző . . . igyekezett minden lényeges - eddig még sehol sem publikált - adatot összegyűjteni a kormányokról. Műve ezért vált hiányt pótló kézikönyvvé ... hasznos segítség mind a szakembereknek, mind a történelem iránt érdeklődők számára." (Társadalmi Szemle, 1979/2. szám) Korábbi könyvemnek ez a fogadtatása és értékelése is alátámasztja azt a törekvést, hogy az adatok felkutatása ne íróasztalfiókunk s ezzel a majdani enyészet számára történjék, hanem publikálásuk lehetővé tegye megismerésüket és felhasználásukat. íróasztalom fiókja már hosszú évek óta őrzi többek között a miniszterek korábbi és későbbi közhivatali és közéleti pályafutását napra szóló dátumokkal csaknem ezer lap terjedelemben, aminek ismertetése pedig nemcsak az aktuális tájékoztatás számára lenne lényeges, hanem az archontológia célja előtt sem idegen.