Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)
Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - Sáry István: Győr megye közigazgatása az 1848–1849. évi polgári forradalom első évében / 101–122. o.
Győr megye közigazgatása az 1848-1849. évi polgári forradalom első évében 111 így, miután az ország kormányzásában kedvező törvényes fordulat állt be, Dorner alkalmasnak találta az időt arra, hogy április 3-ra a megyegyűlést egybehívja. A gyűlés megtartására a kitűzött napon, minden zavaró körülmény nélkül került sor. A megyegyűlésen első ízben jelentek meg a győri radikálisok kiemelkedő képviselői; Lukács Sándor, Keresztesy Ambrus, Purgly Sándor és még sokan mások. Az egyházi és világi nagybirtokosok továbbra is távolmaradtak. A községek képviselői nem kaptak meghívást az ülésre. Első napirendi pontként Balogh Kornél első alispán követjelentésének felolvasására került sor. A résztvevők általános elégedettséggel fogadták a független felelős minisztérium kinevezéséről érkezett királyi leirat bejelentését. A megyegyűlés „hazafiúi háláját fejezte ki a király, nádor és a köztiszteletben álló hazafiak munkálkodásáért s a közös teherviselésen alapuló megyei pénztár költségén elhatározták a szeretett nádornak arcképét a tanácsterem díszéül megszerezni". A szabadság megőrzése érdekében a megyegyűlés kötelességének érezte, hogy felhívja a király figyelmét rossz lelkű tanácsadóinak eltávolítására és elkövetett bűneikért felelősségre vonásukra. Véleményük szerint Metternich, Apponyi főkancellár, Zsedényi Edvard királyi kancelláriai tanácsos és társaik a király és a nemzet között olyan válaszfalat vontak, melyet ha a március 31-i válasz nem dönt le, vérontás követett volna. A megyegyűlés határozatban követelte, hogy „Metternich volt miniszter a magyar indigénák sorából törvény által kitöröltessék és proscribáltassék, hogy továbbá Apponyi és Zsedényi — a még netalán felfedezhető társaikkal együtt - mint Ő felségének rossz tanácsadói s így a haza ellenségei Ulászló törvénye szerint idéztessenek és büntettessenek". 3 3 Utasították Balogh Kornélt, hogy a határozatot az országgyűlés legközelebbi kerületi ülésén olvassa fel. Kijelentették, hogy mindent, amit az országgyűlésen a nemzeti függetlenség, egyenlőség és testvériség érdekében tettek, magukénak vallják és ennek pártolására hívják fel követüket is. A felelős magyar kormányhoz és a képviselőházhoz való hűségét fejezte ki a gyűlés a sajtószabadságot engedélyező helytartótanácsi leirattal kapcsolatban is. Kijelentették, hogy miután a magyar nép a „3 heti kormányhatalmat nélkülöző időszak alatt a személy- és vagyonbátorság biztosítása mellett a közbéke és csend fenntartásával a politikai jogok gyakorlatára és a szabadság élvezetére való érettségének legszebb s eddig minden szabad nemzetnél példátlan jelét tanúsítá, ennélfogva a megye a törvényhozástól fogja bevárni a rövid idő alatt életbe léptetendő sajtótörvényeket s ezért a Helytartótanács által a régi rendszerhez kapkodó végvonaglásaiban a megye botránkoztatására küldött ideiglenes szabályokat mint ismét törvényen kívül létrehozatni kívántakat el nem fogadja". 34 Az április 5-ig tartó megyegyűlés többek között foglalkozott Hont vármegyéknek Kossuth Lajos érdemeit méltató átiratával is. Ezzel kapcsolatban kijelentették, hogy Kossuthnak, mint a „békés reformok főtényezőjének", valamint a magyar nemzet szabadsága kivívásáért erélyesen küzdő István nádornak méltó megbecsülését óhajtják. Az elismerést biztosan remélik az országgyűléstől és a királytól sem kívánják az elsőbbséget elvenni ennek kifejezéséhez. Az ismertetett indokoknál fogva, feliratra nem került sor. A határozatok azt mutatják, hogy a megyegyűlés résztvevői elfogadták a békés úton bekövetkezett polgári átalakulást s a szentesítésre váró törvények alapján kívánják végezni munkájukat. A három napig tartó ülésen közel háromszáz ügy tárgyalására került sor. 33 Győr megye, A megyei igazgató állandó bizottmány jegyzólcönyve, 2525/1848. 34 Uo. 1964/1848.
