Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)
Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - Sáry István: Győr megye közigazgatása az 1848–1849. évi polgári forradalom első évében / 101–122. o.
Győr megye közigazgatása az 1848-1849. évi polgári forradalom első évében 105 vitatására. Az egyik kérdés Lukács Sándor bevonása a közbátorsági választmány munkájába, a másik a közbékét veszélyeztethető néptömegek nyilvános összejövetelének a megakadályozása. A márciusi forradalom győzelme idején és az ezt követő napokban a győri liberálisok és különösen vezérük, Lukács Sándor korlátlan lehetőséget kaptak elveik kifejtésére s ezáltal gyakorlatilag jelentős hatalomra tettek szert. A hivatalos hatóságon kívüli szerteágazó öntevékeny mozgalmuk által ismerték meg a néptömegek a nemzet követeléseit és az ország sorsával kapcsolatos fejleményeket. A volt jobbágyok és zsellérek, városi proletárok és a forradalmat támogató városi polgárok csak őket hallgatták és tőlük merítettek erőt, bátorságot sérelmeik felpanaszolására, igazuk kinyilvánítására vagy erélyes fellépésre. A megyei és városi hivatalos hatóságok nem jó szemmel nézték az e körbe tartozó személyek, különösen Lukács Sándor tevékenységét, aki már korábban is sok borsot tört a város vezetőinek orra alá. Lukács Sándor a forradalom első napjaiban nemcsak az élő szó sodró erejével, hanem minél szélesebb tömegekhez eljutva röpiratokon keresztül is igyekezett tájékoztatni a város és a megye lakosságát a forradalom győzelméről, a nemzeti függetlenség megteremtésének lehetőségeiről. A közbátorsági választmány első ülésének napján, március 19-én jelent meg a „Magyarok, figyeljetek!" című, a békés átalakuláshoz igazodó, reálisan mértéktartó, de a forradalom győzelmének kiteljesedéséért elszántait küzdő röpirata. Ebben az európai szabadságmozgalmak szerves részeként tárgyalta a magyar forradalom győzelmét, melynek eredményeként „ ... a magyar többé nem Bécsből, de hazája szívéből kormányoztatik". 1 ° Ismertette Batthyány Lajos miniszterelnökké történt kinevezését és a nemzet követeléseinek várható törvénybeiktatását. Az eddig kisemmizett tömegek érdekeit képviselve követelte, hogy a „népképviseleti törvény szerint, a nemsokára Pesten tartandó országgyűlésen a törvények alkotásánál nemcsak a város, nemesség és főrendek, de a nép is, mely 14 millióból áll s melynek számára a törvények egyaránt hozatnak, a nép is képviseltessék." 1 ' Lukács Sándor a márciusi forradalmat a szabadság első gyökere békés úton történt átültetésének tekintette, melyhez békés együttműködést kívánt a gyökér erősítésére. A polgári vérontás elkerülése érdekében röpirata utolsó soraiban mindenkitől megnyugvást kért, „de ébren, de lelkesedve", 12 A röpirat hatását mutatja, hogy ez volt az első száma mindenkinél annak a gyűjteménynek, mely később a gondosan rejtegett 48-as nyomtatványokból előkerült. 13 A közbátorsági választmány megelégedéssel fogadta az első ülésén felolvasott röpirat tartalmát és hangvételét — természetesen kiemelve annak a király, a nádor és az országgyűlés iránt tanúsított rokonszenvét — és magáévá tette a felhívást. „Egyszersmind a nép célszerűbb figyelmeztetésére és megnyugtatására ily lelkesen fellépő Lukács Sándor ügyvéd urat" a megye részéről a választmány tagjává egy akarattal kinevezte. A határozat meghozatala után azonnal meghívták az ülésre, ahol a kinevezést elfogadta. Ezt követően a választmány az általa kibocsátott felhívások szerkesztésével Lukács Sándort bízta meg. 14 1 "Szávay Gyula: Győr város monográfiája. Győr, 1896. 303. 1 ' Uo. 304. 1J Uo. 13 Uo.303. 14 Győr város, Közbátorságj vegyes választmány jegyzőkönyve.
