Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)

Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - Sáry István: Győr megye közigazgatása az 1848–1849. évi polgári forradalom első évében / 101–122. o.

102 Sáry István zetek vezetői az alapszabályban meghatározott kulturális, iparpártoló stb. feladataik végzése közben több ízben szembe kerültek a hivatalos hatóságokkal s a 40-es évek közepétől ezek az egyletek az ellenzék politikai nézetei kifejtésének központjaivá is váltak. 1848 tavaszán a liberálisok tevékenysége a közélet minden területén fellendült. Rendkívüli érdeklődéssel figyelték az országgyűlés munkáját s erről a széles néptömegeket is igyekeztek tájékoztatni. Lukács Sándor 1848. március 4-én a helyi színtársulat előadásának szünetében egy földszinti padra felállva az országgyűlésről érkezett legfrissebb hírekről számolt be a színháznézőknek. A közönség nagy lelkesedéssel fogadta az ország rendéi által a békés úton történő átalakulás tárgyában készített feliratot. A közbeavatkozni akaró városi helyettes főkapitányt a főleg fiatalokból álló nézők „ki vele" kiáltásokkal és fenyegetésekkel némították el. Még ezen a napon a város különböző szórakozóhelyein is sor került a felirat ismertetésére. A városi hatóság a közrend megbontásának minősítette az esetet s a Helytartótanács segítségét kérte az ez után várható hasonló események megakadályozásához.

3 Győr megye közigazgatásának vezetése a polgári forradalmat közvetlen megelőzően Dorner Ede II. alispán kezében volt. A főispán és az I. alispán az országgyűlésen, Pozsonyban tartózkodtak. Dorner az európai forradalmak és a belső átalakulás légkörében a nemesi vármegye mozdulatlanságának megőrzésén munkálkodott. A március 15-ét közvetlen megelőző és követő napokban megyei igazgatási iratok nem keletkeztek, ami azt mutatja, hogy a másodalispán szóbelileg intézkedett a megyét érdeklő ügyekben. Egyes városok és megyék hivatalos hatóságai már március 15-e előtt írásban is reagáltak az európai forradalmi eseményekre és az ország belső átalakulására. Komárom vármegye pl. március 14-i közgyűlésén egy állandó választmányt állított fel a megye békéjének megőrzésére és határozatot hozott arra, hogy az ún. honoratiorok mellett a községek bírái és jegyzői is részt vehessenek a köztanácskozásokon. Március 15-én folytatott közgyűlésükön követeiket „sebes posta" útján az alábbi követelések kifejtésére szólították fel: A nemzeti őrsereg felállítása, közteherviselés bevezetése, a törvény előtti egyenlőség megteremtése, a magyar hadseregnek a haza és az alkotmány iránti hűségre való felesketése, Táncsics rögtöni szabadon bocsátása, az úrbériség haladék nélküli eltörlése, az országgyűlés Pestre helyezése. A továbbiakban kijelentették azon elhatározásukat, hogy „ha a sürgetőleg parancsolt átalakulás felülről a régi igazgatási rendszerhez való ragaszkodás következtében meggátoltatnék, vagy az ország gyűlése idő és a kitűzött eredmény elérése nélkül eloszlattatnék, az 1790. 19. és 1825. 4. t. ez. által alkotmányos igazaiknál fogva részükről a hadi adó megajánlása eleve megtagadtatik."

4 Dorner válasz és megjegyzés nélkül helyezte irattárba a szomszéd megye átiratát. A forradalmi napokbeli intézkedéseiről csak a később keletkezett iratok utalásaiból kapunk némi felvilágosítást. Győr megye lakossága az országgyűlés munkájáról, az ország különböző területein folyó polgári átalakulási törekvésekről, valamint az európai forradalmi eseményekről főleg a győri liberálisok révén, az írástudó községi jegyző, tanító, bíró közvetítésével értesült. A forradalom győzelmét követő jelentős számú jobbágy panaszbeadvány szép írásából és 3 Győr város, Fogalmazványok, 1177/1848. sz. 4 Győr megye, közgyűlési iratok: Országgyűlési iratok 1125/1848. sz.