Levéltári Közlemények, 47. (1976)

Levéltári Közlemények, 47. (1976) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: A tanácsi levéltárak 1974-ben és 1975-ben / 303–328. o.

Krónika 321 A levéltár munkatársai a kötetben 1848—1849-es okmánytárat és kronológiát adtak közre. A községi. tanács jelentette meg Bezerédy Győző „Dunaszekcső és Bar története" (Dunaszekcső 1975) című munkáját. A Bács-Kiskun megyei Levéltár Kiadványainak II. kötete 1975-ben Bács-Kiskun Megye Múltjából I. címmel jelent meg, s a levéltár dolgozói közül Romsics Ignác két tanulmányát (A történeti Dél-Pest megye foglalkozásszerkezeti viszonyai a XX. század elején, továbbá Az áprilisi tanácsválasztások Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — az exakt források tükrében) tartalmazza. IványosiSzabó Tibor forrásmunkája (Dokumentumok Kecskemét történetéből I, 1944. október 31—1945. május 8.) szintén 1975-ben jelent meg. A levéltár dolgozóinak tollából még Romsics Ignác két tanulmánya (Kalocsa Társadalmi-politikai viszonyai 1918/19-ben. Cumania 1975. — Az Alföld Kecskeméten. Adalékok a századelő sajtótörténetéhez. Forrás, 1975.) és több forrásközlés (Bálintné Mikes Katalin: Kecskemét és a Koháryak közötti 1693. évi haszonbérleti szerződés. Erdészettörténeti Közlemények VIII—

X., ugyané szerzőnek: Olvasókönyv a magyar munkásmozgalom Bács-Kiskun megyei történetéhez III. Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága kiadásában. Kecskemét 1975., Romsics Ignác: Németh László levelei Tóth Lászlóhoz. Forrás 1975/12) látott napvilágot. A Békés megyei Levéltár dolgozóinak mindkét évben több tanulmánya került publikálásra. A „Békés megye gazdasági földrajza" (Békéscsaba, 1974) című kötet közölte Szabó Ferencnek „Békés megye gazdasági és társadalmi fejlődésének főbb vonásai a XVIII. század elejétől napjainkig" című tanulmányát. „A tanácsok Békés megyében 1950—1975" (Békéscsaba, 1975) című kötetben is több tanulmány található a levéltár dolgozóinak tollából (Bálint Ferenc: A tanácsok megalakulása és a tanácsapparátus szervezeti kiépítése Békés megyében. •— Jároli József: A tanácsi munka első esztendeje Békés megyében. — Szabó Ferenc: A tanácsrendszer megteremtésének előzményei Békés megyében. Ugyané kötetben Bálint Ferenc az 1950. évi tanácsülési jegyzőkönyvekből forrásközlést adott és közzétette az 1950. és 1975. évi tanácstagnévsorokat.). Szabó Ferencnek gyűjteményes kötetekben és folyóiratokban még a következő tanulmányai jelentek meg: A Dél-Alföld pusztai csárdái (Ethnographia, 1974), Táncsis és Orosháza (Történelem, Bp. 1975), A földreform mérlege a Viharsarokban (Agrárpolitika és agrárátalakulás Magyarországon a felszabadulás után. Bp. 1975), Ansiedlung und Geschichte der Deutschen des Komitates Békés im 18—19. Jahrhundert (Beitrage zur Volkskunde der Ungarndeutschen. Bp. 1975), A földreform főbb kérdései Békés megyében 1945-ben (Békés megye 1944—1945-ben. Békéscsaba 1975). A Fejér megyei Levéltár a Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. és 9. (1974. és 1975. évi) kötetét jelentette meg. Az előbbiben levéltárosok tollából Kállay István (Székesfehérvár kiváltságlevelei) és Bácskai Vera (Fehérvár fejlődése a XVIII. században és a XIX. század elején), az utóbbiban Érszegi Géza (Dunapentele a középkorban), Jenéi Károly (Források Dunapentele történetéhez 1546—1864), Farkas Gábor (Dunapentele története a kapitalizmus korában 1850—1950) és Hetényi István (Adatok Dunaújváros ipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalatainak működéséhez) tanulmánya, illetve forrásközlése található. A Győr-Sopron megyei 1. sz. Levéltár dolgozói közül Gecsényi Lajos és Sáry István életrajzokat írt a megyei munkásmozgalom kiemelkedő egyéniségeiről (Győr-Sopron megye forradalmi munkásmozgalmának harcosai. Győr 1975), Gecsényi Lajos sajtó alá rendezte a „Három szabad évtized" (Az MKP, az MDP és az MSZMP Komárom megyei pártkonferenciáinak és pártértekezleteinek beszámolóiból. 1946—1970. Tatabánya 1975) című kötetet, ugyanő tanulmányt írt a magántisztviselők szakszervezeti mozgalmairól (Az egység útján. A KPVDSZ története. Bp. 1975) A Győr-Sopron megyei 2. sz. Levéltár dolgozói közül a tervidőszakban Tirnitz Józsefnek a „XVIII. századi feljegyzések Sopron éghajlati viszonyairól és a várost ért elemi csapásokról" (Soproni Szemle, 1974) című összeállítása jelent meg. 1974-ben jelent meg a Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyvének I. kötete, amelyben levéltárosok tollából Mervó Zoltánné (A leányok iskolai oktatása Debrecenben a polgári forradalom előtt),. Komoróczy György (A királyi biztosság és a debreceni királyi biztosságok 1778-ig), Balogh István (Debrecen politikai állapota 1790—1791-ben), Gazdag István (Adalékok a debreceni kalapos céh történetéhez 1766—[848), Béres András (Debrecen város legelőgazdálkodása a Hortobágyon.a XDC. század elején) és Újlaki Zoltán (A debreceni Kereskedelmi és Iparkamara ipar törekvései a XIX. század végén 1890—1900) tanulmánya található. Többek közreműködésével készült el a Hajdú-Bihari Történelmi Olvasókönyv (Debrecen, 1973). A fentieken túlmenően megjelentek még Gazdag István: A hajdúböszörményi „Vörös Csillag" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet 25 éve (Hajdúböszörmény, 1974), Az MKP megalakulása és szervezeti fejlődése Bihar megyében (Az MKP szervezeti fejlődése Hajdú és Bihar megyében 1944—1948. Debrecen 1974), Béres András: Halottak húsvétja. Temetkezési szokások a régi Bihar megyében (Ethnográphia 1973), Erdélyi putzsások teleltetése a Hortobágyon (Műveltség és hagyomány. Debrecen 1972—1974), Arany János kézirata a Bihar megyei tiszti