Levéltári Közlemények, 47. (1976)
Levéltári Közlemények, 47. (1976) 1. - Borsa Iván: A levéltári anyag használatának növekedése a II. világháború után / 3–23. o.
12 Borsa Iván mányosan megalapozottól az önzetlen családi hagyománytiszteleten át a sznobizmusig. Ennek az érdeklődésnek a meglétével és várható fokozódásával számolni kell. — Nem lehet vitás, hogy a genealógiával foglalkozó kutatók között a legmagasabb a szükséges alapképzettséggel nem rendelkező (dilettáns) személyek arányszáma, így ez az a kategória, amely viszonylag sok gondot okoz a levéltárosoknak, mert felesleges mértékben köti le energiájukat, s ezt gyakran sokkal érdemlegesebb feladatok, témájuknál fogva arra sokkal jobban rászorult kutatók elől vonják el. Ha e dilettánsok arányszámát átlagosra vagy az átlag alá lehetne csökkenteni, talán a genealógiának a többi társadalomtudományból kiemelten történt tárgyalását is meg lehetne szüntetni. 2.113 A természettudományok A természettudományok egyes képviselői előtt régebben sem volt ismeretlen az a körülmény, hogy az egyes tudományágak területét érintő adatok találhatók a levéltári anyagban. A múltban azonban elsősorban tudományáguk történetének adatait rejtő forrásokat láttak az iratokban, s ilyen irányú kutatásaik esetén fordultak csak a levéltárhoz. (Erre vonatkozóan lásd a 2.114-et.) Ali. világháborút követő időszakban több országban a természettudományok egyes ágaiban felismerték, hogy a levéltár a tudományág történetén kívül a tudományág továbbfejlesztéséhez szükséges adatokat is tud szolgáltatni, így a természettudományok egyes ágai is beléptek a levéltári anyag kutatói közé. — Ilyen eredményeket elsősorban — a geológia és bányászat, — a geográfia, — a vízgazdálkodás és oceanográfia, — a meteorológia, — a biológia, — az építészet és városrendezés tud felmutatni. — Megemlíthető, hogy a régi és a maga idejében meg nem valósítható, de bejelentett találmányok is kínáltak esetenként ötleteket új technikai megoldásokhoz. 2.114 A társadalom- és természettudományok közös területe Ahogy az előző pontban már volt szó róla, az egyes tudományágak történetének kutatása a tradicionális kutatási témák közé tartozik. Ezek közül ki lehet emelni a technikatörténetet, amely komoly fellendülésben van. A társadalom- és természettudományok képviselői művelik, az eredmény kisebb-nagyobb kívánni valókat vet fel a másik tudomány képviselői részéről. Tisztelet azoknak a kutatóknak, akik bár a természettudományok valamelyikének képviselői, elsajátították a történészek módszereit és azoknak a történészeknek, akik oly mértékig tudták megismerni valamely természettudomány mai és esetleges több évszázaddal ezelőtti ismeretanyagát, hogy tudományos színvonalú műveket alkottak. — Korszakunkra általánosságban jellemző, hogy megnőtt az érdeklődés a tudománytörténeti témák iránt, s egyre több azoknak a kutatóknak a száma, akik ezt a kétszeresen nehéz feladatot választják.
