Levéltári Közlemények, 47. (1976)
Levéltári Közlemények, 47. (1976) 1. - Kállay István: Az uradalmi gazdasági bizottság a későfeudális nagybirtokon / 61–86. o.
70 Kállay István aki több sürgetések után is a számadásait be nem adgya, rendes gazdának és embernek tartani nem lehet,, — írta a bizottság. 41 A commissio felügyelt a nagybirtokok pénzgazdálkodására. Vigyázott, hogy az uradalmi pénztárakban legyen készpénz, illetve, hogy azok a maradványokat a főpénztárakba fizessék be. A nagykárolyi bizottság pl. megrótta 1760-ban a gyarmati (Szatmár m.) udvarbírót, mivel „repertóriuma nem érkezett meg, és így nem tudják, mennyi pénz van a pénztárában." 42 A nagycenki bizottság 1805-ben 500 Ft-ot adott a generális cassából a kövesdi (Sopron m.) ispánnak, kinek uradalmi pénztárából „kifogyott a pénz, inkasszálni pedig most semmiből sem lehet, pedig kellene a pénz." 43 A bizottság igen gyakran utalványozott különböző címeken készpénzt. így pl. a kismartoni 1751 decemberi ülés útiköltségre, postadíjra, iratmásolásra, vizsgálati költségekre összesen 1527 Ft-ot (ebből 805 Ft volt a hitbizomány két országgyűlési küldöttének a költsége). 44 1760-ban Mede Ferenc perceptor 60 Ft-ot kapott a nagykárolyi bizottságtól a „pesti utazásra", a grófné számára rendelt 1000 Ft-ból 45 . A nagycenki, 1805 júniusi ülés az ispán által benyújtott számlák fizetésére utalványozott ki pénzt. 46 Esterházy herceg a bizottságnak — szükség szerinti felhasználásra — cartabiancákat adott, melyekkel az ülés előtt kellett az elnöknek elszámolnia. 47 Külön ügykörként említendők a nagybirtokok hitelügyletei. A számvevőségek vezették ugyan a jegyzőkönyvet a tőkék kihelyezéséről és visszafizetéséről, a fizetendő kamatokról, de ezek felügyelete a bizottság feladata volt. 1754-ben pl. a bánfalvi (Sopron m.) pálosoktól felvett 43 000 Ft kamatát a kismartoni bizottság 5%-ra szállította le. Ugyanez évben a herceg — a bizottság javaslatára — az esztergomi káptalani 17 000 Ft-os tőke visszafizetésére a saját bevételeiből 5% kamatra 10 000 Ft-ot adott. Decemberben gróf Herbeviller 8 000 Ft-ot vett fel a bizottság nevében, ugyancsak 5% kamatra. 48 1760-ban a nagykárolyi bizottság helyezett ki tőkét, „jó securitas alatt" kamatra. A bizottság rendeletére az uradalmak kimutatást vezettek a fizetendő kamatokról. 49 Az uradalmi építkezések, épületek fenntartása állandó témája volt a bizottsági üléseknek. Az ügykör jelentőségét mutatja, hogy Esterházy Pál Antal herceg 1752 februárjában Nápolyban kelt utasításában szabályozta azt. Elrendelte, hogy minden építkezés, javítás csak az ő tudtával történhet. A bizottságnak előzőleg a tervrajzokat, költségvetéseket gondosan mérlegelnie kellett. A herceg egy konkrét üggyel, a völgyfalui (Sopron m.) épülettel is foglalkozott. „Igen elgondolkoztató — írta —, hogy az épületnek, mely két éve készült, fala beomlott. Elő kell állítani a kőművest, aki építette és be kell hajtani rajta a költségeket". 50 A nagykárolyi bizottság 1760-ban intézkedett mész beszerzéséről építkezés céljára. A következő évben 100000 téglát vettetett a bizottság. 51 1772-ben a károlyi pénztárhoz tartozó uradalmakban építendő épületek (kocsma, mészárszék) költségeire 41 Uo. Prot. 1811. No 133. 42 P 397. I. 1. 1760. febr. 23. 43 P 623. Prot. 1805. No 524. 44 P 108. Rep. 64. Fase. B. No 14. et NB. 32. pont. 45 P 397. I. 1. 1760. febr. 4. 46 P 623. Prot. 1805. No 462. 47 P 108. Rep. 64. Fase. B. No 14. et NB. 1751. ápr. ß pont; dec./ 20. pont. 48 Uo. No 30. et. NB. 1754. dec. /15, 20. 21. pont). 49 P 397. I. 1. 1760. febr. 23-, márc. 24. 50 P 108. Rep. 64. Fase. B. No 11. 61 P 397. 1. 1. 1760. márc. 24., 1761. márc. 28.
