Levéltári Közlemények, 47. (1976)

Levéltári Közlemények, 47. (1976) 1. - Kállay István: Az uradalmi gazdasági bizottság a későfeudális nagybirtokon / 61–86. o.

66 Kállay István — a birtokos utasításai, levelei, — a tiszttartók, más tisztek jelentései, — utalványozások, — kérelmek, panaszok. A tárgyalt napirendi pontok száma 1—200 között váltakozott. Az 1745. február 19-i kismartoni ülés pl. egyetlen témával, a szarvkői (Sopron m.) bordézsmával foglalkozott. Ugyanez a bizottság 1753. január 8—10 között 187 napirendi pontot tárgyalt.

29 Az ügyeket az illetékes főtiszt referálta. Az ülésen — a határozatképesség céljából — legalább négy főtisztnek kellett jelen lennie. A tagok egyenként szavaztak, határozatot csak egyhangúlag hozhattak. A tagok a bizottság döntése nélkül nem intézkedhettek. A kismartoni bizottság jegyzőkönyvébe az ellenvéleményt változtatás nélkül bevezették. Előfordult ugyanis, hogy később — esetleg a birtokos — megváltoztatta a határozatot és ilyenkor felhasználhatták az ellenvéleményt is.

30 Ha egy ügyben.nem tudtak dönteni, további megfontolás céljából a következő ülésig függőben hagyták, vagy a birtokos elé terjesztették. A bizottság működése során jelentős terjedelmű iratot termelt, melyek e tanulmány forrásául is szolgáltak. Az ülésekről jegyzőkönyv készült, az ügyeket ülésenként egytől kezdődően sorszámozták. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét, idejét, a tárgyalt napirendi pontokat, határozatokat, jelentéseket, a birtokos utasításait. Előfordult, hogy utasításokat, jelentéseket, de néha még nyugtákat is szószerint bemásoltak. A nagycenki bizottság az ülésjegyzőkönyveken kívül három egyéb jegyzőkönyvet is vezetett: — minden úrbéri panasz, vizsgálat, felmérés jegyzőkönyve, — a jobbágyok osztályainak, végrendeleteinek és egyéb maguk közti ügyeknek, árvák számadásainak a jegyzőkönyve, — a gazdaság folytatására, gyarapítására vonatkozó jegyzőkönyv, mely gróf Széchenyi Ferenc rendeleteit is tartalmazta.

31 A jegyzőkönyvekről és iratokról indexet készítettek. A beérkezett leveleket, jelentéseket az elnök — néha a jegyző — bontotta fel. A bizottság nevében ugyancsak az elnök kiadmányozott. A tisztázatot, melyet a deák készített, haladéktalanul expediálni kellett.

32 A bizottság dologi kiadásait a központi uradalmi pénztár fedezte. Ilyen kiadás volt a postaköltség, papír, viasz, cérna, könyvkötés, nyomdaköltség. A nagykárolyi bizottság 1760-ban Károlyi Antalhoz fordult: „Minthogy a Commissio papiros nélkül nem dolgozhatik, ahhoz spanyol viasz s cérna is kívántatik."

33 A számadások, számadási kivonatok egy részét kinyomtatták, a jegyzőkönyveket beköttették. A nagykárolyi ülés pl. 1760-ban 2 Ft 54 kr-t fizetett a könyvkötőnek.

34 A felügyeletet a birtokos gyakorolta, akitől a bizottság hatalma származott. Hozzá küldték el — bárhol, még ha külföldön tartózkodott is — az ülések jegyzőkönyveit és a határozatokat. Ezekhez a birtokos észrevételeket fűzött, de a bizottság — a nagyobb jelentőségű személyi, gazdasági, utalványozási, bíráskodási ügyek kivételével — döntéseit a birtokos jóváhagyása nélkül is végrehajtotta. A tagok a bir29 P 108. Rep. 64. Fasc. A. No 4. — P 155. Prot. II. k. 80 Uo. Fasc. A. No 6. 31 P623. X. k. 11. cs. No. 9. 32 Uo. 4. 33 P397. I. 1. 1760. febr. 26. 34 Uo. 1760. márc. 1.