Levéltári Közlemények, 47. (1976)

Levéltári Közlemények, 47. (1976) 1. - Kállay István: Az uradalmi gazdasági bizottság a későfeudális nagybirtokon / 61–86. o.

62 Kállay István meg volt határozva. Az ülést a senior udvarházában tartották, ahol a családi levéltárat is őrizték. Az üléseknek előre meghatározott napirendjük volt, azokról jegyzőkönyvet vezettek. A családülés szervezete egyszerű volt. A fentebb említett elnökön kívül, kit családigazgatónak (director familiae) is neveztek, állandó tisztségviselők voltak az aligazgató, a jogügy igazgató (közös családi perek felügyelője), a közös javak kormányzója és a családgazda. Az ügyintézés kiszélesedésével különböző — számvizsgáló, osztályos (hagyatéki), úrbéri — bizottságok jöttek létre. A családülés hatásköre sokrétű volt, a közös ingatlan- és pénzvagyonra, az úrbéri és kegyúri ügyekre, a közös perekre, a családi levéltárra és a jogszolgáltatásra terjedt ki. A jogszolgáltatásban a családülés egyrészt az úriszék ellenőrző, felügyelő, fellebbviteli fóruma volt, másrészt maga is bíráskodott mindazon ügyekben, melyekben közvetlenül hozzá fordultak. A családülés határozta meg az úriszék tartásának idejét, hagyta jóvá költségeit. Az úriszék ítéletei ellen a családülésnél lehetett panaszt tenni. A tisztiszék A kései feudális kori nagybirtok irányításának gerincét az uradalmi tisztek — felügyelő, tiszttartó, számvevő, számtartó, kasznár, sáfár, adószedő, levéltáros — testülete, a tisztiszék jelentette. Magát sessionak, concursusnak, concessusnak nevezte, hozzátéve, hogy „Juridico Oeconomica", vagy „Oeconomicus". Magyarul „törvényes tiszti ülés", „gazdasági ülés", „törvényes és gazdasági elegyes tiszti ülés" elnevezéssel találkozunk.

3 Abban az esetben, ha az uradalmak számadásait vizsgálta felül, cenzurális székről beszélünk.

4 Üléseit rendszerint hetenként, egyes uradalmakban havonta tartotta. Az első általam ismert tisztiszéki jegyzőkönyv a Balassa család kékkői (Nógrád m.) uradalmából 1716-ból, az utolsó a csákvári (Fehér m.) Eszterházy uradalomból 1943-ból való.

5 A tisztiszék működését jogszabály nem szabályozta, rendszerint maga a földesúr sem. Egyedül a Balassa családnál találkozunk a „méltóságos báróné utasításával" a tiszti ülések tartására vonatkozólag. Ez is inkább a gazdasági tevékenységet szabályozta.

6 Az üléseken a földesúr maga ritkán vett részt, egyedül a Csáky családnál volt ez szokásban.

7 A tisztiszék tulajdonképpen az uradalmi vagy a központi tisztek munkaértekezlete volt; egyformán foglalkozott birtokgazdálkodási, igazgatási és jogszolgáltatási ügyekkel. Meghatározta a következő hét mezőgazdasági munkáit, termény- és állateladását, a kisebb beruházásokat, beosztotta robotra a jobbágyokat, átvette az uradalmi tisztek havi jelentéseit, gazdasági kimutatásait, javaslatot tett személyi ügyekben. A csákvári Eszterházy uradalom 1746. január 17-i gesztesi (Komárom m.) tisztiszékén jelentettek pl. a zsemléi (Komárom m.) határban talált „kőszény" (kő3 OL P 1769. Balassa lt. Kékkői uradalom, 1. tétel, tisztiszéki jegyzőkönyvek 1804, 1813, 1833, 1844.—A továbbiakban hivatkozott levéltári jelzetek mind az Országos Levéltárból valók.—P 274. Festetics család lt. Tisztiszéki jegyzőkönyv 1823. 4 Degré Alajos: Úriszéki peres eljárás a Déldunántúlon a XVIII—

XIX. században. Levéltári Közlemények XXXII. (1961) 114. 5 P 1769, 2. tétel. Kékkő 1716. aug. 2.; P 187. Esterházy család csákvári lt. II. A. — A tisztiszék a Dessewffy családnál szintén 1944-ig fennállott (Dessewffy György szíves közlése). 6 P 1769. Balassagyarmat, 1841. márc. 17. 7 P 74. Csáky család lt. Fasc. 8. Kluknó 1809. okt. 15.