Levéltári Közlemények, 47. (1976)

Levéltári Közlemények, 47. (1976) 2. - Sashegyi Oszkár: Az Országos Levéltár személyzete, 1874–1903 / 217–245. o.

Az Országos Levéltár személyzete 1874—1903 239 nem emelte de facto a VI. fizetési osztályba, s Pauler ez irányban tett újabb kísérlete is eredménytelen maradt, minthogy az 1901. évi költségvetés összeállításánál ismét a takarékossági elvet kellett érvényre juttatni. 65 Tasnádi Nagy Gyula országos levéltárnok ezekben az években a Levéltár kincs­tári osztályát vezette, amellett okmánytárakon dolgozott és szabad idejében a Száza­dokat szerkesztette. Emberi és tudományos kvalitásaival széles körök tiszteletét és megbecsülését vívta ki magának. Sándor János országos levéltárnok 1900. május 1-én, 69 évesen, nyugalomba vo­nult, leköltözött Marosvásárhelyre és ott még abban az évben, szeptember 14-én meghalt. 66 A Sándor nyugállományba helyezése folytán megüresedett országos levéltárnoki állásra Pauler a sorrend szerint következő' Csánki mellőzésével Tagányit javasolta. Míg ugyanis Tagányi a kilendvenes években rendkívül sok és értékes munkát végzett az Országos Levéltár számára, Csánki jóformán csak a Magyarország a Hunyadiak korában c. munkán dolgozott, majd betegség címén évekig távol maradt, s közben különböző egyetemi katedrákat pályázott meg, amelyeket végül is másokkal töltöttek be. 67 Annyit azonban sikerült elérnie, hogy — éppen 1900-ban — az Akadémia ren­des tagságát megkapta, amivel akkor az Országos Levéltárban Pauleren kívül más nem dicsekedhetett. Az országos levéltárnoki állásra 1900 szeptemberében valóban Tagányit nevezték ki, Csánki csak országos levéltárnoki címet és jelleget kapott. Ket­tejük viszonya — ha eddig talán barátinak volt nevezhető — ettől kezdve határozot­tan ellenségessé vált. Hogy Csánki „idegfájdalmaiból" még egy ideig nem gyógyult ki, amellett szól 1901 márciusában kelt kérelme, amelyben betegségének gyógyíttatá­sára hivatkozva, fizetési előlegért folyamodott. 68 Országos allevéltárnoki kinevezést 1897-ben Barabás Samu, majd 1900-ban, mi­után az elmeháborodott Kariovszky Endrét ideiglenesen nyugállományba helyezték, Tagányit pedig országos levéltárnokká nevezték ki, Pettkó Béla és Komáromy András kapott. Fogalmazóvá 1898-ban Mayer Rezsőt, 1900-ban dr. Lampérth Gézát nevezték ki. Mayer Rezső, aki később Maróthira magyarosította nevét, 1897-ben kezdte levél­tári szolgálatát, ingyenes gyakornokként. Bölcsészetet végzett, két félévig jogot is hallgatott. Lampérth jogi doktorátust szerzett. Neki már bizonyos irodalmi sikerei voltak, amikor levéltári szolgálatát megkezdette: egy verses kötete elhagyta a sajtót, egy vígjátékát pedig a Budai Színkörben játszották. 1898-ban gyakornokként műkö­dött, a következő évben levéltári tiszti, egy évvel később már fogalmazói kinevezést kapott. Maróthi és Lampérth esete mutatja, hogy negyed századdal az Országos Le­véltár átszervezése után a fiatal tisztviselőknek nem kellett oly hosszú ideig várakoz­niuk a fogalmazói kinevezésre, mint az előttük járó generáció tagjainak. Mégis, ez á második generáció, amelynek pályája a századforduló táján indult, híjával volt olyan kiemelkedő tehetségeknek, mint az első. A gyakornoki intézményt már 1881-ben bevezették az Országos Levéltárban, abból a célból, hogy a levéltári pályára készülő ifjaknak gyakorlatilag módot nyújt­65 OL K 148. — 1903 — 3 — 1399. (1900 — II. — 2273.) 68 OL Y 1. — 1877 — II. — 3. 67 Csánki 1894-ben a pesti egyetem üresedésben levő magyar történeti tanszékére, 1897-ben a művelődéstörténeti tanszékre adta be pályázatát. — OL Y 1. — 1894 — II. — 3. Az első tanszéket Marczali Henrik, a másodikat Békefi Rémig nyerte el. 68 OL K 148. — 1901 — II. b. — 905.

Next

/
Oldalképek
Tartalom