Levéltári Közlemények, 47. (1976)

Levéltári Közlemények, 47. (1976) 2. - Sashegyi Oszkár: Az Országos Levéltár személyzete, 1874–1903 / 217–245. o.

Az Országos Levéltár személyzete 1874—1903 219 tisztet, összesen tehát 11 főnyi állandó tisztviselői személyzetet; ezekhez járult volna a szükséghez képest néhány díjnok. A valóban csekély létszámú testület leendő tagjai elé viszonylag magas szakmai követelményeket kívántak állítani. A javaslat szerint a főigazgatónak általános műveltséggel s a hazai és fontosabb külföldi nyelvek ismeretével kellett rendelkeznie, ismernie kellett a hazai és az európai történelmet, s jártasnak kellett lennie a diplomatikában. A latin nyelv ismeretét, a történelmi és diplomatikai szakképzettséget a levéltár többi tisztviselőitől is megkövetelték. Ezenfelül még azt is kívánatosnak tartották, hogy a főbb tisztviselők között legyenek olyanok, akik jogi és főleg államtudományi képzettséggel bírnak és olyanok is, akik a Magyarországon honos nyelveket bírják. — Formális feltételeket, akárcsak egyetemi abszolutóriumot is, kifejezetten nem írtak elő. A javaslat szerint a levéltári tisztviselők fizetéseit oly módon kellene megállapítani, hogy „művelt, tanult, tudományosan kiképzett egyénekre is elégséges vonzerőt gyakoroljanak". Ezért a főigazgató és az aligazgatók számára miniszteri osztálytanácsosi, a levéltárnokok számára miniszteri titkári és a levéltári tisztek számára miniszteri fogalmazói rangot és fizetést javasoltak. Minthogy a kis levéltári státusban kevés esély lesz az előléptetésre, azt kérték, hogy az oda kinevezettek számára — az állami tanintézetekben alkalmazott tanárokhoz hasonlóan — ötévenkénti fizetésemelkedést biztosítsanak. Ezen túlmenően, az állami levéltár tisztviselői számára független státust kívántak biztosítani. „Az állami levéltár tisztei — így szólt a javaslat — elmozdíthaíatlanok, s csak fegyelmi úton bocsáthatók el. Ezt követeli a függetlenség biztosítása, mely a történetírással foglalkozó egyéneknél mellőzhetlen." A belügyminiszter a bizottság javaslatát elfogadta és a képviselőháznak nyújtotta be, ahol az a pénzügyi bizottmányhoz került, megvizsgálás végett. A pénzügyi bizotmány számára a belügyminisztérium elkészítette az állami levéltár státusának pénzügyi tervezetét. Eszerint a levéltár 11 állandó tisztviselőjének járandósága összesen 21 100 forintot tett volna ki, tehát jóval többet, mint az elsőként összpontosítandó négy levéltár akkor 19 főnyi személyzetének mindössze 14 632 forintra rúgó járandósága.

6 Az állami levéltár a 21 100 forinton felül még 5000 forintot kapott volna a 8 A négy levéltár személyzetének 1872. évi járandósága az alábbi volt: Országos Levéltár: 1 levéltárnok 630 Ft fizetés és 1 370 Ft pótlék 1 belügyminisztériumi szolga 36 Ft (levéltári munkájáért szabad szállást és a regnicoIaris alapból 36 forintot, illetve ennek egyenértékét, 2 öl tűzifát élvezett) Kancelláriai levéltárak 1 segédhivatali igazgató 1 100 Ft fizetés és 200 Ft lakbér 1 irodatiszt 630 Ft fizetés és 126 Ft lakbér 1 járulnok 525 Ft fizetés és 105 Ft lakbér 1 szolga 360 Ft fizetés és 70 Ft lakbér Helytartótanácsi levéltár 1 hivatal tiszt 1 díjnok havi 45 Ft 1 szolga 300 Ft fizetés és 60 Ft lakbér I hivataltiszt 800 Ft fizetés és 150 Ft lakbér 1 díjnok havi 45 Ft 540 Ft fizetés 4*