Levéltári Közlemények, 47. (1976)

Levéltári Közlemények, 47. (1976) 2. - Sashegyi Oszkár: Az Országos Levéltár személyzete, 1874–1903 / 217–245. o.

AZ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR SZEMÉLYZETE 1874—1903 1. Tervek és valóság (1871—1873) A polgári viszonyoknak megfeleló'en „magyar állami közlevéltár" felállításához — amire 1848-ban nem kerülhetett sor, amit azonban a kiegyezés után az országgyűlés is sürgetett — a megfelelő személyi feltételeket is létre kellett hozni. Amikor 1871 januárjában a képviselőház már másodszor utasította a minisztériumot az állami levéltár felállítására, a belügyminiszter az azonnali felállítás fő nehézségét abban látta, hogy az összevonandó kormányhatósági levéltárak különböző minisztériumok alá tartozván, az alkalmazottak más-más alapokból kapják fizetésüket. Kifejtette, hogy e levéltárak egyesítése csak akkor történhet meg, ha a kezelésükkel megbízott igazgatókat és alárendeltjeiket az illető minisztériumok segítségével egységes testületbe szervezik és közös vezetés alá helyezik.

1 A felállítást elsősorban szorgalmazó Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Történelmi Társulat, illetőleg az azokban tömörülő történészek azonban nem egyszerűen a meglevő levéltári hivatalnokok összevonására, hanem — amint hangoztatták — a tudomány érdekeinek megfelelően, szakképzett vezetők és ügyintézők kinevezésére gondoltak. A Társulat folyóiratának, a Századoknak 1871 októberi számában megjelent névtelen közlemény türelmetlenül állapította meg, hogy az állami levéltár tisztviselői állásaira nézve még mindig nincs előirányzat, holott legalább a 2—3 főtisztviselőt 1872 elejével okvetlenül ki kellene nevezni és kiküldeni külföldre, a legjobban szervezett levéltárak tanulmányozására, majd az ő javaslataik alapján fogni hozzá a szervezéshez, felállításhoz. A közlemény soraiból kiderül, hogy annak szerzője — valószínűleg maga a szerkesztő, Thaly Kálmán, sem a Bécsből Budára szállítandó kancelláriai, sem a Kolozsvárról felhozandó erdélyi főkormányszéki levéltár tényleges vezetőinek és beosztottjaiknak szakértelmét nem sokra becsülte.

2 Az akkori kormányhatósági levéltárak tisztviselői lényegében kétféle elemből tevődtek össze. Többségük — mint Raáperger Lipót, a kancelláriai levéltár vezetője vagy Suhajdy György, a helytartótanácsi levéltár vezetője — évtizedek óta az állami közigazgatásban működő, jogi—adminisztratív ismeretekkel rendelkező hivatalnok volt, tudományos és irodalmi ambíciók nélkül, aki minden erejét a levéltárat fenntartó szerv hivatali igényeinek teljesítésére fordította. Kisebb részük — mint Jakab Elek, az erdélyi főkormányszéki levéltár vezetője, vagy Török János, az országos le1 Miskolczy Gyula: Az Országos Levéltár felállítása. Levéltári Közlemények (a továbbiakban: LK)I. évf. 1923. 11. 1, 2 Századok 1871. 588—589. 1. 4 Levéltári Közlemények II.