Levéltári Közlemények, 47. (1976)

Levéltári Közlemények, 47. (1976) 2. - Ember Győző: Levéltári kiadványok / 171–195. o.

Levéltári kiadványok 187 Forrásközlés esetében rendszerint nem hazai nyelvű forrásnak szokták hazai nyelvű kivonatát is közölni. A feldolgozás idegennyelvű kivonatát a feldolgozás szövege után szokták adni. A forrásközlés idegennyelvű kivonata a legenda, illetve — ha van — a befejező kommentár után következik. A mutató vagy index a feldolgozások és a forrásközlések apparátusának adat­közlő jellegű része, amely a kiadványban előforduló neveket — személyek, helyek és tárgyi fogalmak neveit — betűrendben sorolja fel, s megjelöli, hogy azok a kiadvány­ban hol találhatók. A mutatónak különös jelentősége van a tudományos forrásközléseknél, amelyek­ben általában csak bizonyos adatokat keres az olvasó, s ezeket mutató nélkül csak nagy nehézséggel találhatná meg. A mutató fajai: általános, név- és tárgymutató. Az általános mutató a kiadvány egyetlen mutatója, amely együtt, közös betű­rendben tartalmazza a kiadványban előforduló személy-, hely- és tárgyneveket. A névmutató a kiadvány olyan mutatója, amely a kiadványban előforduló sze­mély- és helyneveket együtt, közös betűrendben tartalmazza. Egyes kiadványokhoz külön készítenek személy- és külön helynévmutatót. A tárgymutató olyan mutató, amely a kiadványban előforduló tárgyi fogalmak neveit tartalmazza betűrendben. A táblázat a feldolgozások és forrásközlések apparátusának adatközlő jellegű része, amely a kiadvány könnyebb használatát segítő, részben magának a kiadvány­nak a szövegéből vett, adatokat valamilyen rendszer szerint csoportosítva tartalmaz. Két legáltalánosabb fajtája az időrendi és a genealógiai táblázat. Az időrendi táblázat a kiadványok apparátusának az a része, amely a kiadvány korának fontosabb eseményeit időrendben sorolja fel. Az időrendi táblázatban első­sorban a kiadványban előforduló események szerepelnek, de tartalmazhat a táblázat a kiadványban nem említett eseményeket is. A genealógiai táblázat a kiadványok apparátusának az a része, amely a kiadvány­ban szereplő családok tagjainak származási rendjét, rokoni kapcsolatait, születésük és haláluk dátumát tünteti fel. A genealógiai táblázatban elsősorban a kiadványban említett személyek szerepelnek, de feltüntetheti a táblázat a kiadványban szereplő családoknak más tagjait is. A grafikon a feldolgozások és forrásközlések apparátusának adatközlő jellegű része, amely a kiadványban szereplő adatok közül egyeseket kiemelve, összevontan és egymással összevetve, különböző jelekkel ábrázolva, könnyen áttekinthető formá­ban tüntet fel. Főleg a történeti statisztikai kiadványok apparátusában találunk grafikonokat. A térkép a feldolgozások és a forrásközlések apparátusának magyarázó jellegű része, amely a kiadvány tárgyával és korával összefüggő földrajzi viszonyokat ábrázol­ja, földrajzi vonatkozású tényezőket tüntet fel. Tárgya alapján a térkép sokféle lehet: politikai, kormányzati, katonai, gazdasági, népesedési, nemzetiségi stb. A rajz a feldolgozások és forrásközlések apparátusának magyarázó jellegű része, amely a kiadvány tárgyával Összefüggő, azt illusztráló rajzolt képet ábrázol. A fénykép a feldolgozások és a forrásközlések apparátusának magyarázó jellegű része, amely a kiadvány tárgyával összefüggő, azt illusztráló fényképezett képet ábrázol. 2*

Next

/
Oldalképek
Tartalom