Levéltári Közlemények, 47. (1976)

Levéltári Közlemények, 47. (1976) 2. - Ember Győző: Levéltári kiadványok / 171–195. o.

Levéltári kiadványok 175 Ha meghatároztuk a levéltári kiadványkészítés feladatát, a kiadványoknak mint a kettős levéltári rendeltetés szolgálóinak szerepét a levéltári intézmények működésében, ennek figyelembevételével állapíthatjuk meg a levéltári kiadványkészítés profilját, azt, hogy milyen kiadványokat készítsenek a levéltári intézmények. Ezen az alapon dönthetjük el, hogy a kiadványoknak milyen fajtáit, válfajait vagy típusait soroljuk a levéltári irodalom körébe, amely a kettős levéltári rendeltetést szolgáló minden kiadványt magába foglal, akár levéltári intézményekben készülnek ezek a kiadványok, akár másutt. A levéltári intézmények, miközben kettős rendeltetésüknek eleget tesznek, anyaguk biztonságos megőrzéséről és minél könnyebben használhatóbbá tételéről gondoskodnak, többrétű, komplex tevékenységet fejtenek ki. A levéltári munka jellege összetett, több tudományághoz kapcsolódik. E tudományágak irodalmához tartoznak azok a kiadványkategóriák, amelyek közül több-kevesebb a levéltári irodalomban is szerepel, amelyekbe tartozó kiadványokat levéltári intézmények is készítenek. Ilyen tudományágak: a levéltártudomány és a történettudomány. A levéltártudományhoz számítjuk az irattan, az igazgatástudomány, a tájékoztatástudomány, a jogtudomány, a statisztika, továbbá a műszaki és a természettudományok levéltári vonatkozású területeit, sőt a történettudomány egyik területét is. E tudományágak irodalmában szereplő kiadványkategóriák közül több-kevesebb egyben kiadványkategóriája a levéltári irodalomnak is. A következőkben e 2 tudományág kiadványkategóriái közül sorolom fel azokat, amelyek megítélésem szerint egyben a levéltári irodalomnak is kiadványkategóriái, amelyekbe tartozó kiadványokat a levéltári intézmények nem csak készíthetnek, hanem készíteniök is kell, ha kettős rendeltetésüknek mindenben meg akarnak felelni. A levéltártudomány — miként a levéltári irodalom — összetett, komplex tudományág. A tiszta levéltártudományon kívül más tudományágak levéltári vonatkozású részei is hozzátartoznak. A levéltártudomány minden kiadványkategóriája egyben kategóriája a levéltári irodalomnak is. A levéltártudomány összefoglalja mindazokat a tudományágakat vagy résztudományokat, amelyek a levéltárügy valamilyen kérdésével foglalkoznak. Ezek közül a különböző tárgyú kategóriák közül tudományágnak csak a levéltártan tekinthető, amelyet éppen ezért tiszta levéltártudománynak is szoktak nevezni. A levéltártan a levéltári anyag és a levéltári munka elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozik. Ennek megfelelően két része van: a levéltártelmélet és levéltári módszertan. Az utóbbit levéltári gyakorlatnak is nevezik. Az előbbi fontosabb részei: levéltári terminológia, levéltári értéktan, levéltári forrásközléstan (archeográfia), levéltári igazgatástan (benne a levéltári statisztika). A levéltári statisztika már külön tudományágnak, a statisztikának, levéltári vonatkozású része. A levéltártan műfajai közül külön megemlítést érdemel a levéltári kézikönyv és a levéltári lexikon. A levéltári kézikönyv a levéltártan kérdéseinek Összefoglaló feldolgozása. A levéltári lexikon pedig a levéltárügyben szereplő vagy szerepelt intézményekről, személyekről, tárgyakról, fogalmakról ad összefoglaló tájékoztatást. A levéltári irattan a levéltári iratok kérdéseivel foglalkozik. Mivel az iratok jelentős része, ha pedig a könyvtári anyagot nem tekintjük iratanyagnak, akkor túlnyomó része levéltári irat, a levéltári irattan majdnem teljesen azonos a külön tudományág-