Levéltári Közlemények, 46. (1975)
Levéltári Közlemények, 46. (1975) 1. - Kubinyi András: Királyi kancellária és udvari kápolna Magyarországon a XII. század közepén / 59–121. o.
Királyi kancellária és udvari kápolna a XII. század közepén 67 Becen nótárius jóval kevesebbet pecsételt mint elődje, és fő feladatát, az oklevelek „írását" is egységesebben fejezte ki. Különösen megmutatkozik ez az 1162—1165 között, Sudas comes capellae és Cornellius kancellár működése idején kiállított okleveleknél. A visszatérő királyi formula: „per Becen notarium ... seribi precepi" és ennek változatai. 62 Hasonló formulát olvashatunk egy 1165 tájára keltezhető oklevélben, amely Becent csak pecsételőként nevezi meg. 63 A formula lényege a királyi írásba foglalási és pecsételési parancs kifejezése a „praecipio" igével, a nótárius feladatköre pedig a „seribere" igével. Vido comes capellae a pecsételést magának tartotta fenn, de a korabeli corroboratios formulák épp oly változatosságot mutatnak, mint Barnabás nótárius és Miklós kápolnaispán idejében. A Sudas-Cornellius-kori formula előfordul még a talán 1169-re keltezhető hamisított oklevélben 64 , kétszer seriba-nak nevezik Becent 65 , egyszer pedig nótáriusnak 66 , tevékenységét pedig a „seribere" igével fejezik ki. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a három utóbbi oklevél közül kettő királyi pecsétes magánoklevél, egy pedig ítéletlevél. Táblázataink a 68. oldalon jól mutatják: III. István korában növekedett a királyi nótáriusok közreműködésével kiadott királyi oklevelek száma, azaz gyakorlatilag az uralkodó pecsétjével megerősített oklevelek döntő többsége már a „kancelláriából" származik. Ugyancsak megfigyelhető a kápolnaispán pecsételési, és ez által ellenőrzési funkciójának növekedése, vagy talán helyesebben mondva komolyan vevése. III. István alatt Vido kápolnaispán már valamennyi a nótárius által „írt" oklevelet maga pecsételte meg, nem engedte magát a nótáriussal hely értesíttetni. Mindebből az a következtetés vonható le, hogy II. Géza és III. István alatt a királyi udvarban működő és az oklevél-kiállítással hivatásszerűen foglalkozó szervezet fokozatosan a maga hatáskörébe vonja az uralkodó pecsétjével megerősített oklevelek kiadását. Ez a szervezet elvileg a kápolnaispán ellenőrzése alatt áll, de a tényleges munkát a kápolnaispánt is időnként helyettesítő nótárius irányítja. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a magánintézkedéseket tartalmazó királyi pecsétes okleveleket eredetieg az intézkedő fél nevében állították ki, azonban III. István két magánintézkedésről előtt és 1166 után keletkezhetett, az oklevélben veszprémi püspök János pedig 1165-ben még csak electus. így a két 1164-re keltezett oklevelet 1166 utánra, de 1169 előttre kell feltehetően helyezni. A korábbi talán épp a Cornellius-oklevél, ebben fordul elő ugyanis a korábban gyakran szereplő Gathal ispán tanúként (RA 81, 85, 104). Minden esetre a János választott püspököt megnevező oklevél említi utoljára Sudast, mint a királyi kápolna főnökét. 62 RÁ 101: „per notarium Bicenum seribi ac per Sudam capelle mee magistrum sigillo regali muniri precepimus." — 104: „per Becen notarium sigillari et seribi precepi." — 105: „per Becenum notarium suum seribi et sigillo sue maiestatis affirmari precepit." — 107: „per Bicenum notarium nostrum seribi in carta presenti et per Sudam magistrum capelle nostre sigillo regié maiestatis nostre muniri precepimus." — 108: „per Bicenium notarium meum ascribi et sigillo regali affirmari precepi." — A Cornellius-oklevélben is előfordul: „hoc privilégium seribi et sigillo regii maiestatis mee sigillari precepi", azonban ezt követi a sanctio, majd a tanúfelsorolás, és csak a végén említik Cornelliust és Becent, ld. fenn, 49. j. 83 RA 110: „per Bicenum notarium ... sigillo regié maiestatis sue hanc cartam muniri precepit." 64 RA 123: „per Becen notarium seribi et per capelle magistrum Vidonem sigillari precepi." Ld. rá fenn, 60. j. 65 RA 116: „seriba regis Becen seripsit Benedicto. Eodem tempore comes capelle Vido fráter Fulconis." — RA 117: „hoc autem privilégium fecit seribi rex Stephanus, cuius seriba fűit Beccen. ... Est autem scriptum ab incarnacione domini anno M 0 C°LXXI° regioque sigillo sigillatum per Uidonem capelle magistrum." 66 RA 120: „perseripta est autem hec cartula per Bycenium notarium et per Vidonem magistrum capelle sigillo regio insignitum." 5-
