Levéltári Közlemények, 46. (1975)

Levéltári Közlemények, 46. (1975) 2. - Pokluda, Zdenek: Magyarországi nemesek földbirtoklása Cseh- és Morvaországban a XV–XX. században / 235–277. o.

Magyarországi nemesek földbirtoklása Cseh- és Morvaországban 259 19. Farkas ze Zábrdovic (Farkas) Nagy: (nem említi) a cseh forr.: ZDO

III. 411. p.: 1608. „Simon Farkas". A Farkas fivérek, Simon és Bertalan valószínűleg valahonnan Magyarországról származtak; 1597 és 1610 között Farkas Simon a Brno melletti Zábrdovic-i kolostor apátja volt. Amikor 1600-ban mindkettőjüket nemesi rangra emelték, Zábrdovic alapján felvették a ze Zábrdovic előnevet.

1

1612 körül Zeletice kisbirtok közös tulajdonukban volt (Hodonin járás); 1614-ben Farkas Simon ezt a birtokot eladta.

2 1 SedIácek407.p.;Pilná£ek 109.p.;Hosák212.p. 2 Hosák279.p. 20. Felcan z Hrabového [Felcsan de Hrabové (?)] Nagy: (nem említi) a cseh forr.: ZDO II. 430. p.: 1562. „Mikulás Felcyan z Hrabového"; ZDO III. 146. p.: 1583. „Jan Felcan z Hrabového". (Az előnév nyilván a 2ilina (Zsolnai) járásban levő Hrabové [Rabó] község alapján). A Felcan család Trencsénből származott; Morvaországban elsőnek Felcan Miklós telepedett le és megvásárolta Bartonov és Bohutin birtokokat (Sumperk járás) (int. 1561). Húsz év múltán Felcan Miklós vagyonának örökösei a morvaországi birtokokat eladták; 1583-ban Bohutin-t és 1584-ben Bartonov-ot.

1 1 Pilnácek 40. p.; ZDO II. 423. p.; ZDO II. 128 -129. 146. p. 21. Festetich Nagy: Festetich (Tolnai) Festetich Kálmán Clam-Gallas Klotilddal kötött házasságot, aki 1899-ben a cseh—morva határvidék nagy birtokkomplexumának (Polná—Pfibyslav—Pohled—Nővé Veseli—Vojnűv Méstec— Zdár n./Sázavou) társtulajdonosa lett (Havlickűv Brod, Jihlava,Zdárn. /Sázavou járás). Festetichné ezeket a birtokokat nővérével és unokahúgával közösen birtokolta, de 1938-ban saját birtokrészét eladta és csak a Pohled nagybirtokot tartotta meg magának, amely egészen 1945-ig tulajdonában maradt.

1 1 Hosák 962. p.; Státni Archiv v Brné, prűvodce po archivnich fondech 2. Praha, 1964. 139 —140. p. 22. Forgách Nagy: Forgách (Ghymesi és gácsi) a cseh forr.: ZDO III. 505. p.: 1626. „Mikulás Forgác z Gymese a páni Estera Forgácka, rozená Boáanka z Velkych Bosan" Forgách Simon fiával, Forgách Zsigmonddal egyszerre nyerte el a morvaországi inkolátust, sőt Forgách Simon fivére, Imre is már a következő évben megkapta az inkolátust Morvaországban, A források 1596-ban Forgách Imrét mint Brumov urát említik (de valószínűleg csak zálogtulajdonos volt),

1 A család több tagja Morvaországban a XVII. sz. 20-as éveiben telepedett le; Apponyi Péter 1626-ból származó végrendelete alapján Forgách Miklós és felesége, szül. Bossányi Eszter a Brumov uradalmat (Gottwaldov járás) és Vlachovice birtok felét örökölte. 1638-ban aztán Forgáchné (Bossányi Eszter) megvette Vlachovice birtok másik felét, majd 1651-ben még Veiké Pavlovice (Bfeclav járás) birtokot is. Halála után, 1659-ben az egész vagyont öt lánya örökölte.

2 1 Kamenicek III. 96-97. p.; Hosák 437. p.; Macűrek-Rejnua 19, 35. p.;Kamenicek III. 717. p. 2 ZDO III. 505, 637. p.; Hosák 265, 437. p. \23. Forgatsch Nagy: több ilyen nevű család szerepel nála a cseh forr.: ZDO III. 617. p.: 1637. „Herrn Peter von Forgatsch" A Forgatsch család a harmincéves háború idején telepedett le Morvaországban, de nem azonos a híres Forgách családdal (a két család címerében is különbözött egymástól). A Forgatsch családból