Levéltári Közlemények, 46. (1975)
Levéltári Közlemények, 46. (1975) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: Az általános levéltárak 1972-ben és 1973-ban / 353–380. o.
362 Krónika a halaszthatatlan iratátvételekre szorítkozott (tanácsi és VB ülési jegyzőkönyvek az 1967—69. évekből és a megyei építési és igazgatási osztály 1968. évi iratai). A Győr-Sopron megyei 1. sz. Levéltár a megyei tanács ún. „gyűjtő irattárát" vette át, mivel ezt a tanács nem vitte magával új székházába. A Győr-Sopron megyei 2. sz. Levéltár anyaga a csornai járás községeinek 1957—62. évi irataival, a sopronijárás községeinek 1959—70. évi jegyzőkönyveivel, továbbá Zettl József ecetgyáros (1880—1945), a Thirring család és Winkler Oszkár építészmérnök irataival gyarapodott. A Hajdú-Bihar megyei Levéltárba kerültek a megye területén megszűnt tanácsok és végrehajtó bizottságok jegyzőkönyvei több termelőszövetkezet 1957 előtti iratai, a Komárom megyei Levéltárból Debrecen város 1835—36. évi számadáskönyve, az Országos Levéltárból a Bihar megyei Vitézi Szék és a Hajdú megyei Közjóléti Szövetkezet, 4 állami gazdaság, a Beruházási Igazgatóság (1948—1957) iratai, a Kossuth Egyetem Történeti Intézetében őrzött Szondai-Sréter családi XVIII— XIX. századi anyag (korábban a Tisza-család irataiként szerepelt a nyilvántartásban), továbbá Püspökladány község XVIII— XIX. századi iratai, Hencida község 1804—41 közötti törvénykezési jegyzőkönyve, a Miskolczy család irattöredéke és a debreceni Rotschek család iratai. A Heves megyei Levéltár a megyei tanács 1959—64 közötti, valamint a megszűnt termelőszövetkezetek anyagának átvételéről gondoskodott. A Komárom megyei Levéltár a megyei tanácstól több kórháztól, bányavállalatoktól, az Ácsi Cukorgyártól és községektől vett át jelentősebb mennyiségű iratanyagot. A Nógrád megyei Levéltár a megyei tanács VB pénzügyi osztálya, a pásztói járási tanács VB osztályai, a Nógrádi Szénbányák Igazgatósága (1868—1960) irataival, iskolai előmeneteli naplókkal és a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságán összegyűjtött vállalati és szövetkezeti mérlegbeszámolókkal (1960—65) gyarapította anyagát. A Pest megyei Levéltár Nagykőrös város levéltárába tartozó 1945—50 közötti, Cegléd városi 1850—• 80. évi iratokat, tanácsülés! és VB ülési jegyzőkönyveket, a Magyar Nemzeti Bank'Pest megyei fiókjának őrizetében levő másolatokat, valamint a Pest megyei Bíróságtól törvénykezési iratokat vett át. A Somogy megyei Levéltár jelentése a városi és községi tanácsok működési szabályzatainak (1971), tanácsi és VB ülési jegyzőkönyveknek,'valamint az Országos Levéltártól a Karádi Takarékpénztár, a Somogy megyei Közjóléti Szövetkezet, a balatoni kikötők és a csurgói malom iratainak átvételéről számol be. A Szabolcs megyei Levéltár 2 év alatt mindössze 29 folyóméter iratot vett át (nyíregyházi 1948—49. évi polgármesteri, megyei tanácsi pénzügyi, községi és iskolai iratok). A Szolnok megyei Levéltár mindkét évben száz folyóméteren felül vett át tanácsi vállalati és iskolai iratokat. Vásárlás útján jutott a levéltár a Tahy család XVI— XIX. századi iratainak birtokába, amelyekkel a már korábban levéltári őrizetbe került családi anyag kiegészült. A Tolna megyei Levéltár a megyei tanácstól, a bonyhádi járási hivataltól, a KSH-tól (vállalatok mérlegbeszámolói), a megyei Tervező Vállalattól és a Beruházási Vállalattól, a Népi Ellenőrzési Bizottságtól, az MSZBT-től, a Nőtanácstól és a Vöröskereszttől vett át iratokat. A Vas megyei Levéltár nem tervezett iratbegyűjtést, mégis mind Szombathelyen, mind Kőszegen sor került iratátvételre (járási tanácsi és VB jegyzőkönyvek, járási TÜK iratok, kőszegi tanácsköztársasági iratok). A levéltár megvásárolta Hetyési Istvánnak a káptalani és egyéb fondók anyagáról készült cédulakatalógusát és Sághegyi Mátyásnak a kőszegi anyakönyvekből készített feldolgozását. A Veszprém megyei Levéltár a tanácsi provenienciájú iratok mellett begyűjtötte a pápai tanítóképző (1902—59) és a Cégbíróság (1876—1952) iratait, de jelentős anyagot kapott az Országos Levéltártól (Várpalotai Szénbányászati Tröszt, Veszprém megyei Közjóléti Szövetkezet, Balatoni Hajózási Rt., Balatonalmádi Fürdő és Építőipari Rt), valamint a Bakonyi Múzeumtól is. A levéltár helyileg is átvette a jogszabályilag tulajdonát képező veszprémi káptalani hiteleshelyi anyagot. A Zala megyei Levéltár a megyei tanácstól, a lenti, nagykanizsai és a zalaszentgróti járási hivataloktól (járási tanácsi és a központi irattárban őrzött községi anyag) vett át iratokat. A Göcseji Múzeum az őrizetében levő levéltári anyagot, a Somogy megyei Levéltár a Skublics család iratait adta át a levéltárnak. , Jelentős volt a levéltárak mikrofilmállományának gyarapodása is. Az Országos Levéltár fotoS műhelyének munkájával a levéltár főigazgatójának beszámolója részletesen foglalkozik. Itt csak utalunk arra, hogy a filmtár állománya 1973. december 31-én már meghaladta a 26,5 millió felvételt. A tanácsi levéltárak anyagából folytatódott a megyei közgyűlési és a városi tanácsülési jegyzőkönyvek biztonsági filmezése. A munka befejezése 1975 végére várható. Egyes tanácsi levéltárak (Fővárosi, Baranya megyei, Pest megyei, Tolna megyei) maguk is sok felvétellel gyarapították filmtáruk állományát. Az Országos Levéltár a tanácsi levéltárak forrásbázisának kiegészítésére elkészítette és térítésmentesen megküldte az egyes levéltáraknak a Conscriptiones portarum, az 1828-as összeírás és a Regesta decimarum illetékességi területükre vonatkozó felvételeit. Az évfordulók alkalmából a tanácsi levéltárak reprodukció-kollekciót kaptak az 1848-as forradalom és a Dózsa-féle parasztfelkelés jelentősebb dokumentumairól is. Néhány levéltár (Somogy, Baranya, Veszprém, Pest stb.) ez évben is folytatta a megyéjére vonatkozó — más levéltárban őrzött — dokumentumok feltárását és mikrofilmeztetését. A tanácsi levéltárak fílmtárának állománya jelenleg pontosan nem mérhető fel (egyes levéltárak ugyanis csak tekercsszám szerint tartják nyilván filmjeiket), de több levéltár (pl. a Fővárosi, Borsod megyei, Vas megyei és Veszprém megyei) filmtárában a felvételek száma már meghaladja a
