Levéltári Közlemények, 46. (1975)

Levéltári Közlemények, 46. (1975) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: Az általános levéltárak 1972-ben és 1973-ban / 353–380. o.

360 Krónika A levéltárak mindkét évben tanfolyamokon és konzultációkon gondoskodtak az iratkezelők és az irattárosok továbbképzéséről. Az Új Magyar Központi Levéltár az irattáros tanfolyamok részt­vevői számára az egész tananyagot magában foglaló jegyzetet állított össze. Ugyané levéltár 1972­ben Dunaújvárosban, a Telefongyárban és az ÁFOR iratkezelői részére, 1973-ban saját szervezésé­ben 122 fő részvételével rendezett tanfolyamot. A Fővárosi Levéltár 1972-ben szervezett tanfolyamán 21 szerv 43 irattárosa vett részt. A Baranya megyei Levéltár a termelőszövetkezeti szövetséggel együtt­működve 10 napos irattáros továbbképzést szervezett. Ugyancsak a termelőszövetkezeti adminisztrá­torok számára a Borsod megyei Levéltár Aggteleken 3 napos (32 fő részvételével), a Hajdú-Bihar me­gyei Levéltár Berettyóújfalun (40 fő részvételével) rendezett tanfolyamot. 1973-ban a Békés megyei (a mezőkovácsházi járás iratkezelői részére), a Csongrád megyei (az ÁFÉSZ dolgozói részére), a Hajdú-Bihar megyei (40 termelőszövetkezeti adminisztrátor, 56 ÁFÉSZ alkalmazott és a titkárképző tanfolyam 30 hallgatója részére), a Pest megyei (a Ganz Árammérő Gyára 30 adminisztrátora részé­re), valamint a Szolnok megyei (a Tiszamenti Vegyiművek 56 és a FŰSZERT 28 dolgozója részére) Levéltár jelentése számolt be irattáros tanfolyamok tartásáról. Több levéltár előadások, konzultációk vállalásával kapcsolódott be az iratkezelők és irattárosok továbbképzésébe. Nem kis feladat elé állítják a levéltárakat a szervek iratselejtezési bejelentései, amelyek rendsze­rint kampányszerűen jelentkeznek. (Pl. 1972-ben az Űj Magyar Központi Levéltár 151, a Bács me­gyei 80, a Fejér megyei 35, a Győr-Sopron megyei 1. sz. 24 selejtezés helyszíni felülvizsgálatát végezte el, a Fővárosi Levéltár pedig 301, a Baranya megyei 47 selejtezési jegyzőkönyv írásos véleményezésé­ről gondoskodott). Anyaggyarapítás. Anyagvédelem Jóllehet az archiválási kötelezettségnek valamennyi közületi szervre történt kiterjesztése éb ~nnek kapcsán a levéltári anyagnak az 1950. évi 74 ezer polcfolyóméterről 1973 végéig 150 ezer polcfolyó­méterre gyarapodása szocialista levéltárügyünk egyik legnagyobb vívmánya, ugyanakkor az anyag­növekedés a levéltári terület egyik legégetőbb és legnehezebben megoldható problémájának forrása lett. A levéltárak iratbegyűjtő tevékenysége ugyanis — a raktári férőhely hiánya miatt — az utóbbi években fokozatosan visszaesett, s 1968 óta egyetlenegyszer sem érte el a korábbi 3 ezer folyóméter feletti évenkénti átlagot. A jelen 5 éves terv első 3 évének átlaga (1971-ben 1626,1972-ben 2573,1973­ban 1819 folyóméter iratot vettek át a levéltárak) már csak 2006 folyóméter, ugyanakkor 1967-ben a begyűjtött iratok mennyisége még 4 ezer folyóméter volt. A helyhiány miatt át nem vehető iratok mennyisége viszont már meghaladja a 40 ezer folyómétert, ami tíz átlagos nagyságú tanácsi levéltár iratanyagának mennyiségével azonos. Egyes bánya- és iparvidékeken levő levéltárak helyzete belát­ható időn belül megoldhatatlannak tűnik (pl. a Baranya megyei Levéltár 10 749 folyóméter anyagot őriz, de még 8500 folyómétert kellene átvennie, a Borsod megyei Levéltár 5387 folyóméter anyaga mellé még 9500 folyóméter vár átvételre stb.). A teljes levéltári anyagnak csaknem egynegyede, a szo­cializmus építésére vonatkozó történeti forrásbázis nagyobbik fele tehát még nincs levéltári őrizet­ben, így alapvető levéltári feldolgozása belátható időn belül nem történhet meg, sőt nem egy helyen ezeket az iratokat a gondatlan tárolás és a szakszerűtlen kezelés következtében a károsodás, sőt a pusztulás veszélye fenyegeti. Sajnos, a begyűjtött iratok általában a rendezetlennek tekintendő anyagot gyarapítják. Annál örvendetesebb, hogy Tolna megyében most már általánossá vált az a gyakorlat, miszerint a szervek irataikat nemcsak rendezetten, hanem dobozoltán és levéltári szempontból is használható jegyzék kíséretében adják át a levéltárnak. Az általános levéltárak jelentősebb gyarapodásáról az alábbiakban adunk számot. Az Országos Levéltár IV. osztályának anyaga a Nemzeti Bank, az Athenaeum Nyomda, a Fővá­rosi Elektromos Művek, valamint a Mecseki Szénbányák, az Új Magyar Központi Levéltáré 1972-ben az Országos Munkabér-megállapító Bizottság (1950—54), a VKM Egyetemi Főosztály (1948—51) és a Nevelési Osztály (1945—48), az Országos Diákjóléti Hivatal (1949—52), 1973-ban a Mezőgazda­sági és Élelmezésügyi Minisztérium (1957), a Művelődésügyi Minisztérium (1949—56), a Belkereske­delmi Minisztérium (1950—67), valamint a Kohó- és Gépipari Minisztérium (1949—63) irataival gyarapodott. A Fővárosi Levéltár tanácsi (1969—71. évi tanácsülési és VB ülési jegyzőkönyvek) és vállalati (a Frank Kávészeripari Művek, az Ikarusz Gyár, a Villamosszigetelő és Műanyaggyár, a Ganz Mű­szer Művek, a Vegyipari Gépgyár TÜK anyaga) iratok mellett Fallenbüchl Zoltántól a XVIII. századi belvárosi anyakönyv mutatóinak, Pogány Béla Özvegyétől a Nagy-Budapesti Lexikon cédulaanya­gának, az ipartörténeti jelentőségű Hável-anyagnak és Ferdinánd László gépészmérnök folyam- és tengerhajózási gyűjteményét is átvette. A Baranya megyei Levéltár 1972-ben a pécsi városi rendőrka­pitányság (1876—1920) és a pécsi ipartestületek (1781—1947) és több töredékes fond iratait vette át,

Next

/
Oldalképek
Tartalom