Levéltári Közlemények, 46. (1975)

Levéltári Közlemények, 46. (1975) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: Az általános levéltárak 1972-ben és 1973-ban / 353–380. o.

360 Krónika A levéltárak mindkét évben tanfolyamokon és konzultációkon gondoskodtak az iratkezelők és az irattárosok továbbképzéséről. Az Új Magyar Központi Levéltár az irattáros tanfolyamok résztvevői számára az egész tananyagot magában foglaló jegyzetet állított össze. Ugyané levéltár 1972ben Dunaújvárosban, a Telefongyárban és az ÁFOR iratkezelői részére, 1973-ban saját szervezésében 122 fő részvételével rendezett tanfolyamot. A Fővárosi Levéltár 1972-ben szervezett tanfolyamán 21 szerv 43 irattárosa vett részt. A Baranya megyei Levéltár a termelőszövetkezeti szövetséggel együttműködve 10 napos irattáros továbbképzést szervezett. Ugyancsak a termelőszövetkezeti adminisztrátorok számára a Borsod megyei Levéltár Aggteleken 3 napos (32 fő részvételével), a Hajdú-Bihar megyei Levéltár Berettyóújfalun (40 fő részvételével) rendezett tanfolyamot. 1973-ban a Békés megyei (a mezőkovácsházi járás iratkezelői részére), a Csongrád megyei (az ÁFÉSZ dolgozói részére), a Hajdú-Bihar megyei (40 termelőszövetkezeti adminisztrátor, 56 ÁFÉSZ alkalmazott és a titkárképző tanfolyam 30 hallgatója részére), a Pest megyei (a Ganz Árammérő Gyára 30 adminisztrátora részére), valamint a Szolnok megyei (a Tiszamenti Vegyiművek 56 és a FŰSZERT 28 dolgozója részére) Levéltár jelentése számolt be irattáros tanfolyamok tartásáról. Több levéltár előadások, konzultációk vállalásával kapcsolódott be az iratkezelők és irattárosok továbbképzésébe. Nem kis feladat elé állítják a levéltárakat a szervek iratselejtezési bejelentései, amelyek rendszerint kampányszerűen jelentkeznek. (Pl. 1972-ben az Űj Magyar Központi Levéltár 151, a Bács megyei 80, a Fejér megyei 35, a Győr-Sopron megyei 1. sz. 24 selejtezés helyszíni felülvizsgálatát végezte el, a Fővárosi Levéltár pedig 301, a Baranya megyei 47 selejtezési jegyzőkönyv írásos véleményezéséről gondoskodott). Anyaggyarapítás. Anyagvédelem Jóllehet az archiválási kötelezettségnek valamennyi közületi szervre történt kiterjesztése éb ~nnek kapcsán a levéltári anyagnak az 1950. évi 74 ezer polcfolyóméterről 1973 végéig 150 ezer polcfolyóméterre gyarapodása szocialista levéltárügyünk egyik legnagyobb vívmánya, ugyanakkor az anyagnövekedés a levéltári terület egyik legégetőbb és legnehezebben megoldható problémájának forrása lett. A levéltárak iratbegyűjtő tevékenysége ugyanis — a raktári férőhely hiánya miatt — az utóbbi években fokozatosan visszaesett, s 1968 óta egyetlenegyszer sem érte el a korábbi 3 ezer folyóméter feletti évenkénti átlagot. A jelen 5 éves terv első 3 évének átlaga (1971-ben 1626,1972-ben 2573,1973ban 1819 folyóméter iratot vettek át a levéltárak) már csak 2006 folyóméter, ugyanakkor 1967-ben a begyűjtött iratok mennyisége még 4 ezer folyóméter volt. A helyhiány miatt át nem vehető iratok mennyisége viszont már meghaladja a 40 ezer folyómétert, ami tíz átlagos nagyságú tanácsi levéltár iratanyagának mennyiségével azonos. Egyes bánya- és iparvidékeken levő levéltárak helyzete belátható időn belül megoldhatatlannak tűnik (pl. a Baranya megyei Levéltár 10 749 folyóméter anyagot őriz, de még 8500 folyómétert kellene átvennie, a Borsod megyei Levéltár 5387 folyóméter anyaga mellé még 9500 folyóméter vár átvételre stb.). A teljes levéltári anyagnak csaknem egynegyede, a szocializmus építésére vonatkozó történeti forrásbázis nagyobbik fele tehát még nincs levéltári őrizetben, így alapvető levéltári feldolgozása belátható időn belül nem történhet meg, sőt nem egy helyen ezeket az iratokat a gondatlan tárolás és a szakszerűtlen kezelés következtében a károsodás, sőt a pusztulás veszélye fenyegeti. Sajnos, a begyűjtött iratok általában a rendezetlennek tekintendő anyagot gyarapítják. Annál örvendetesebb, hogy Tolna megyében most már általánossá vált az a gyakorlat, miszerint a szervek irataikat nemcsak rendezetten, hanem dobozoltán és levéltári szempontból is használható jegyzék kíséretében adják át a levéltárnak. Az általános levéltárak jelentősebb gyarapodásáról az alábbiakban adunk számot. Az Országos Levéltár IV. osztályának anyaga a Nemzeti Bank, az Athenaeum Nyomda, a Fővárosi Elektromos Művek, valamint a Mecseki Szénbányák, az Új Magyar Központi Levéltáré 1972-ben az Országos Munkabér-megállapító Bizottság (1950—54), a VKM Egyetemi Főosztály (1948—51) és a Nevelési Osztály (1945—48), az Országos Diákjóléti Hivatal (1949—52), 1973-ban a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (1957), a Művelődésügyi Minisztérium (1949—56), a Belkereskedelmi Minisztérium (1950—67), valamint a Kohó- és Gépipari Minisztérium (1949—63) irataival gyarapodott. A Fővárosi Levéltár tanácsi (1969—71. évi tanácsülési és VB ülési jegyzőkönyvek) és vállalati (a Frank Kávészeripari Művek, az Ikarusz Gyár, a Villamosszigetelő és Műanyaggyár, a Ganz Műszer Művek, a Vegyipari Gépgyár TÜK anyaga) iratok mellett Fallenbüchl Zoltántól a XVIII. századi belvárosi anyakönyv mutatóinak, Pogány Béla Özvegyétől a Nagy-Budapesti Lexikon cédulaanyagának, az ipartörténeti jelentőségű Hável-anyagnak és Ferdinánd László gépészmérnök folyam- és tengerhajózási gyűjteményét is átvette. A Baranya megyei Levéltár 1972-ben a pécsi városi rendőrkapitányság (1876—1920) és a pécsi ipartestületek (1781—1947) és több töredékes fond iratait vette át,