Levéltári Közlemények, 46. (1975)
Levéltári Közlemények, 46. (1975) 1. - Nagy István: Departamentum, referáda, büró a Helytartótanács ügyintézésében, 1783–1848 / 129–139. o.
Departamentum, referáda, büró 1783—1848 135 (Abteilung) részére, 1 helyiség az adóügyi számvevőségi irattár részére. 21 E felsorolás szerint a bürók többsége úgy látszik 1—1 nagyobb helyiségből állt. Mi a kapcsolat és mi a különbség most már a departamentum, a referáda és a büró között? A departamentumok a helytartótanács feladatkörének olyan egymástól elkülönülő részei, osztályai, amelyek szerint az ügyeket az ügyintézés kezdeti fázisától az utolsóig intéztek. A departamentumokhoz tartozó ügyek elintézése után keletkezett iratok különálló, önálló segédletekkel rendelkező iratállagokba kerültek. A departamentális rendszer ebben az irattári felosztásban látható a legtisztábban. A departamentum inkább ügyviteli és irattári oszály, de nem szervezeti része, ügyosztálya a helytartótanácsnak. Az ügyintézés tehát nem departamentumokban, mint osztályokban, hanem inkább departamentumok, azaz osztályok szerint folyt. A referáda, azaz egy előadó-tanácsos ügyköre általában több departamentumból vagy részdepartamentumból tevődött össze. Minden referádához meghatározott személyzet: előadó-tanácsos, ügyintéző titkár és kivonatoló fogalmazó tartozott. Ez a személyzet az ügyeket a referádához tartozó departamentumok szerint intézte, tehát ezt az ügyköri beosztást megtartotta. Minden tanácsosnak csak 1 referádája volt, másikban csak helyettesíthetett. A hozzá beosztott titkár és fogalmazó a helyettesítések mellett más referádában is lehetett expediens, illetve extrahens. A referádák szerinti beosztásnak az irattári rendszerben nincs nyoma. A tanácsülési jegyzőkönyvek tüntetik fel az illetékes előadókat. A bürók azok a hivatali helyiségek, amelyekben az előadó-tanácsosok a hozzájuk beosztott személyzettel (titkárral és fogalmazóval) a referádájukhoz tartozó departamentumok ügyeit intézték. Mivel minden előadó-tanácsosnak megvolt a maga bürója, az a hozzá kapcsolódó referádával és személyzettel együtt inkább tekinthető szervezetileg a helytartótanács egy ügyosztályának, mint a departamentum. Ez a beosztás azonban csak magára az előadói és fogalmazói munkára érvényes. A tanácsülési tárgyalási rendben, az iratanyag irattári rendszerében ez a büró-beosztás nem található meg, ott az ügyintézés tisztán a departamentumok szerint folyt. Amint az előbb leírtakból is látható, a helytartótanácsnál az 1783—1848-ig terjedő korszakban az ügyosztályi rendszernek olyan változata található, amely kezdetlegesebb a polgári korszak minisztériumainak ügyosztályi rendszerénél. Utóbbi esetében a hivatali szakcsoporthoz, azaz ügyosztályhoz saját, kizárólagos személyzet, külön hivatali helyiségek tartoztak, ezeknek az ügyosztályoknak saját iktatásuk és különálló irattáruk is volt. A helytartótanácsnál — és a magyar kamaránál a helyzet ugyanez 22 — nem volt meg még az az ügyköri szakcsoport, az ügyintézői személyzet és a hivatali helyiségek e szoros kapcsolata, egysége. 21 C 92. Acta direct. canc. off. 1241. sz. 1844. november 4.: Inyentarium sämmtlicher in den königlichen ungarischen Statthalterey Bureaux, dann anderer Departaments-Zimmern mit Ende October 1844 befindlichen Meubels und anderen Geräthschaften. 22 Nagy István, A magyar kamara. Budapest 1971, 180—182, 305—308.
