Levéltári Közlemények, 46. (1975)

Levéltári Közlemények, 46. (1975) 1. - Kubinyi András: Királyi kancellária és udvari kápolna Magyarországon a XII. század közepén / 59–121. o.

86 Kubinyi András csupán „decretum regis" értelemben,

228 hanem az elődök intézkedéseire,

229 sőt a királyi intézkedéssel éppen szembeállítva is alkalmazták.

230 A „iussu regis" kifejezést már II. Béla alatt megtaláljuk, majd II.Géza alatt Barnabás háromszor alkalmazza, előfordul egy, nem általa „írt" oklevélben is, míg III. István idejében csak egy hamis oklevélben olvasható, Becen nem használta.

231 „Institutio"-t csak olyan oklevél említ, amelyet nem nótárius „írt".

232 A királyi „praeceptum" négy II. Géza oklevélben fordul elő, amelyeket egy kivétellel Barnabás „írt". Becen nem ismerte.

233 Ebből a szempontból tanulságosabbak a főemberek jelölésére alkalmazott kifejezések. Ezeket Szilágyi az egész XI—

XII. századra összeállította, de nem választotta nótáriusok szerint szét.

234 Röviden összefoglalva: a leggyakrabban használt nobiles, primates és principes szavakat az egész korszakon keresztül — függetlenül attól, hogy melyik király oklevele, és az nótáriust említ-e vagy sem — megtaláljuk. A II. Béla alatt még notariusi oklevélben is előforduló „optimates" szó csak II. Géza urakodása elejéig él, de Barnabás már nem alkalmazza.

235 II. Géza első éveiben még gyakori a „proceres" szó, Barnabás is használta egyszer, később eltűnik.

236 II. Géza alatt megtalálható még a „maiores", de Barnabás nem alkalmazta.

237 Becen két új kifejezést vezetett be, amelyeket csak ő használt. A „magnates"

238 utána újra eltűnik egy időre, de az eredetileg alárendeltebb személyekre vonatkozó „iobagiones" a főurakat jelentve

239 közel száz évig folyamatosan megmarad. Talán az sem érdektelen, hogy a „res" szó vagyon (ingó, illetve ingatlan értelemben) II. Béla alatt ismert volt, majd Barnabás nem használta, hogy később Becen három ízben is alkalmazza.

240 A vagyonra különben Becen egy másik, mások által nem használt szót is alkalmazott, a „substantia"-t.

241 A birtok tartozékait általánosságban jelentő és az egész XII. századon keresztül megtalálható „cum omnibus appenditiis", ill. „pertinentiis suis" formula mellett

242 mást is használtak. Az „appenditiae" szó egy kétes hitelű II. Géza-kori és egy hiteles III. István oklevélben fordul elő. Egyiket sem nótárius „írta".

243 A „pertinentiae" II. Géza alatt gyakran előfordul, egy kivétellel Barnabás nótárius által „írt" oklevélben, hitelesben és hamisban egyaránt.

244 Az István „kancellárt" említő kétes hitelű III. István-oklevél a „cum omnibus ad eas pertinentibus" kifejezést használja.

245 Ezzel szemben Becen nem alkalmazta sem az „appenditiae", sem a „pertinentiae" főneveket, sem pedig a „pertinere" 228 RA 78, 85 (Barnabás fogalmazatai), 102. (Hugóé.) 229 RA 85 és 105, Barnabás arengáját átvette Becen. (Ld. fenn, 123—124. j.) 230 RA 83, idézve fenn, 203. j. Nótárius neve nincs megadva. 231 RA 57, 80, 81, 83, 87, 119. 233 RA 70 (gyanús hitelű), 76, 111, 112. 238 RA 80, 81, 86, 87. — A 86 nem Barnabástól származik. 234 Szilágyi, Az Anonymus-kérdés i. m. 10—22. 235 RA 63, 72. 236 RA 70, 73, 74. — Városi előkelő, illetve várjobbágy-értelemben előbb is, később is előfordul: 68, 1Q8. 237 RA 83, 95. 288 RA 104, 105. 238 RA 117,120. — Alantasabb társadalmi rangot jelölve: 60,66,93,102,116. (Egyesek hamisak, vagy gyanúsak.) Ld. még 234. j. 240 II. Béla: RA 64 (hamis), 67. — III. István (Becen): 106, 107, 120. 241 RA 105, 116. Ez bibliai eredetű szó, ilyen jelentésben ott gyakran előfordul. 242 Szilágyi, Az Anonymus-kérdés i. m. 42 (összeállítva az adatok). 243 RA 70, 111. 244 RA 72 (nem Barnabásé), 87, 90, 91, 92, 94. (A három utóbbi hamis, illetve gyanús.) 245 RA 103.