Levéltári Közlemények, 46. (1975)
Levéltári Közlemények, 46. (1975) 1. - Manolescu, Radu: A latin írás a középkori Havasalföldön és Moldvában / 49–57. o.
A latin írás a középkori Havasalföldön és Moldvában 51 A latin nyelvű szövegeken kívül Havasalföldön és Moldvában a latin betűket más nyelvű szövegek írásánál is használták: így a baiai városi tanács 1421-ben Lvov város tanácsához írt német nyelvű levelében vagy Ioan tirgoviftei szűcs 1437. évi szintén német nyelvű levelében, melyet öccséhez, lacobbhoz írt Brassóba. Moldvában egy Magyarországról elmenekült és 1437 körül ott letelepedett huszita csoport és a többi ott élő magyar szellemi szükségletére 1440-ben két pap, Pécsi Tamás és Újlaki Bálint latin nyelvből magyarra fordította a bibliát. E fordításokból több másolat maradt fenn a XV. század második feléből, egyebek közt a Hensel Imre fia, Német György által 1466-ban Tírgul Trotu§-ban másolt kódex. 7 A XVI. századtól fogva a latin betűket kezdték egyes román nyelvű szövegek írásánál is használni. 8 Jegyzők és a latin nyelv más ismerői A Havasalföldön és Moldvában szerkesztett latin nyelvű okleveleket és egyéb írásműveket a fejedelmi kancelláriák latin nyelvű jegyzői, a városi jegyzők vagy írnokok, a latin nyelvet ismerő egyháziak, a városlakók vagy bojárok, valamint a határokon túlról érkezett írástudók és iskolázott emberek írták. A XV— XVIII. századi fejedelmi kancelláriákban elég számos latin nyelvű jegyző működött. Ők elsősorban a helyi, főként a városi lakosok közül kerültek ki, mint például a tírgovi§tei Simion jegyző 1553-ban, Iacob, a Tírgul Trotu§-i jegyző 1564-ben, vagy Gheorghe Kotnarski, aki Cotnari-ból származott, „tudása révén emelkedett ki kereskedő szüleinek szerény viszonyai közül" és lett Vasile Lupu (1634—1653) moldvai fejedelem latin és lengyel nyelvű jegyzője. Radu, az 1541-ben említett havasalföldi jegyző — neve után ítélve — bizonyára szintén román származású volt. 9 Egyes latin nyelvű jegyzők helybeli származása néha az általuk megszerkesztett dokumentumok, de különösen a levelek nyelvében is tükröződik, mely a nyelvtani szerkezetekben, a szókincsben és a stílus sajátosságaiban „a diktálásra írt latinban is megőrzött valamit az eleven román beszéd kiejtéséből" — mint azt a román országokban használt középkori latin nyelv egyik jó ismerője mondja. 10 Egyes fejedelmi kancelláriai jegyzők erdélyi származásúak voltak, mint például §tefan din Dej, aki Alexandru Lápu§neanu és Bogdan Läpu§neanu uralkodók jegyzője volt 1561 és 1572 között. 11 7 R. Manolescu: Cultura oräseneascä in Moldova in a doua jumätate a secolului al XV-lea, (A városi kultúra Moldvában a XV. század második felében) in Cultura moldoveneascá ín timpului §tefan cel Maré (A moldvai kultúra $tefan cel Maré idején), Bucuresti, 1964. pp. 63—71., 87—88.; Uő.: Cultura oräseneascä in Tara Romäneascä ín secolele XV— XVI., (A városi kultúra Havasalföldön a KV— XVI. században) in „Analele Universität Bucuresti, Istorie" XVIII. (1969), 2. sz. p. 40. 8 Uo. (Cultura oräseneascä...) 9 A havasalföldi és moldvai fejedelmi kancelláriák XV— XVIII. századi latin jegyzőinek névsora: D. Ciurea: Observa$ii pe marginea documentelorlatiné romänesti (Megjegyzésekarománok latin okleveleinek kérdéséhez) in „Apulum", II. (1943—45), pp. 224—226.; Gheorghe Kotnarskiról lásd Paul Beké 1644. és Marco Bandini 1648. évi beszámolóit: Cälätori sträini despre tärile romäne (Idegen utazók a román országokról) vol. V. Bucuresti, 1973., pp. 282., 320. 10 M. Hóiban: Accente personale si influenae locale in unele serisori íatinesti ale domnitorilor romäni (Egyéni hangsúlyok és helyi hatások a román uralkodók egyes latin nyelvű leveleiben) in „Revista Istoricä", XXIX (1943), p. 52. 11 Hurmuzaki: Documente privitoare la istoria Romänilor, vol. XV, partea 1., pp. 569—653. (passim) 4* 'S
