Levéltári Közlemények, 46. (1975)

Levéltári Közlemények, 46. (1975) 2. - FORRÁSKÖZLÉS - Jankovich Miklós: Újabb források a Wesselényi-féle hűtlenségi per történetéhez / 279–288. o.

FORRÁSKÖZLÉS ÚJABB FORRÁSOK A WESSELÉNYI-FÉLE HÜTLENSÉGI PER TÖRTÉNETÉHEZ Nádasdy Ferenc, Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc hűtlenségi perének magyar és osztrák levéltárakban fellelhető iratanyagát Pauler Gyula 1876-ban megjelent történeti tanulmányában dolgozta fel.

1 Az azóta eltelt időszak alatt nem került elő olyan történeti forrás, mely megállapításainak kiegészítését, vagy akár felülvizsgálatát indokolttá tette volna. A családi levéltáraknak a második világháborút követő években történt köztulajdonba-vételével a nyilvános kutatás számára eddigelé hozzáférhetetlen levéltárak kerültek állami kezelésbe. Ezek között volt a Nádasdy család nádasdladányi levéltára is, melyet a Magyar Országos Levéltár őriz P.507. sz. fondjában. A hűtlenségi perre vonatkozóan itt fellelhető forrásanyag nem a Nádasdy család XVII. századi iratállagának tartozéka—azok, mint tudjuk, a jószágelkobzás alkalmával kerültek a Magyar Kamara Levéltárába—,hanem rokon családok örökségeként jutottak ide. Nádasdy Ferenc országbíró Ferenc nevű unokája (1708—1783) — Mária Terézia korának híres lovassági tábornoka — első házasságában Rottal Máriát vette nőül. Gróf Rottal János kamarai tanácsosnak, az aranygyapjas rend vitézének iratai ezen a réven kerültek a nádasdladányi levéltárba. Rottal János a hűtlenségi per lebonyolításánál közreműködő császári megbízottak sorában jelentős helyet töltött be, ő volt többek közt a pozsonyi vésztörvényszék elnöke is. Családja 1620-ban nyerte el a magyar indigenátust, ezen a réven tölthette be magyar kamarai tanácsosi tisztét, a császári házhoz fűződő kapcsolatát pedig magas kitüntetése is jelzi. Számos magyar főrangú családdal fönnállóit rokoni kapcsolata őt a magyarországi viszonyok ismerőjévé avatta, tökéletesen beszélte a magyar nyelvet. Mint a perben eljáró császári funkcionárius, kétségtelenül a mérsékelt elemet képviselte. A nádasdladányi Nádasdy-levéltárnak a Rottal családtól származó iratait a levéltár alábbi állagában találjuk: P.507. Okiratök I. No. 801—806. Külön ki kell emelnünk itt a 806. sz. alatti iratcsomót, mint a pernek és előzményeinek a XVII. század végéről származó és 40 oldalra terjedő történeti összefoglalását. Forrásértéke, több téves megállapítása ellenére, a per után kialakult közhangulatra nézve jelentős. P.507. Okiratok III. No. 1195/1—4. A királyhoz intézett felterjesztések másolatai, melyek a Rottal által előterjesztett, és mérsékletre- intő javaslat ellen foglalnak állást. (A felterjesztők neve ismeretlen, valószínűleg Lobkovicztól vagy Hochertől származtak.) Kiemelendő ezek sorából az 1195/4. sz. alatti bizalmas jelentés, mely a királyhű magyarok (Esterházy Pál és Ferenc, Zichy István, Forgách Ádám^stb.) megtévesztő és kétszínű magatartására utal. Különös érdeklődésre számíthatnak a Forgách Ádám személyére célzó észrevételek, melyek őt Nádasdy Ferenc politikai ellenfelének tüntetik fel, és rámutatnak arra a körülményre is, hogy Forgách a nádori méltóság elnyerésére pályázott. P.507. Levelezések, A.V. jelzetű anyag Rottal Jánoshoz intézett leveleket tartalmaz, két levéltári csomó terjedelemben. Az alábbi forrásközlés a fenti anyagból Forgách Ádámnak Rottal János számára a fegyveres felkelés kirobbanását megelőző 1670. márciusi besztercebányai összejövetel eseményeiről beszámoló leveleit közli. Forgách Ádám (1601—1681), Forgách Zsigmond országos főkapitány és Batthyány Borbála fia, a hűtlenségi pert megelőző események egyik központi alakja volt. A közte és Nádasdy Ferenc közt fönnállott ellentétekre a Batthyány család levéltárának missiliszei utalnak. Forgách Ádám 1638-ban, második házasságában, feleségül vette Nádasdy Ferenc özvegy édesanyját. Révay Juditot,

2 1 Pauler Gyula: Wesselényi Ferenc nádor és társainak összeesküvése. I-tII. Bpest, 1876. 2 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban OL), Batthány család Levéltára (a továbbiakban P 1314), Missiles, No 39790.