Levéltári Közlemények, 46. (1975)
Levéltári Közlemények, 46. (1975) 2. - Pokluda, Zdenek: Magyarországi nemesek földbirtoklása Cseh- és Morvaországban a XV–XX. században / 235–277. o.
264 Pokluda, Zdenék 40. Lubetic (Lubetich) Nagy: (nem említi) Lubetic Márk de Capellet, horvát ezredes Morvaországba valamikor a XVI— XVII. sz. fordulóján érkezett; 1649-ben kis birtokot vásárolt: Ofechovot (Uherské Hradistéjárás), majd 1661-ben hozzávásárolta Krakovec birtokot (Prostéjov járás) is. Egész vagyonának örököse fia, Lubetic Mátyás Ferenc lett, aki azonban Ofechov birtokot hamarosan eladta, majd 1691-ben Krakovec-et is. 1 1 Hosák 362, 528. p.; Pilnácek 405. p. 41. Z Ludanic (Ludányi) Nagy: (Ludányi?) a cseh forr.: ZDO II. 23—24. p.: 1481. „Hynek z Ludanic" A család tagjainak Morvaországba való érkezése valószínűleg Ludányi László személyéhez kapcsolódik, aki a XV. sz. 20-as éveiben Uherské Hradisté-ban Zsigmond király kapitánya volt. 1 1437-től pedig már Ludányi János és Ignácz fivérek nevével találkozunk, akik a XV. sz. 60-as éveitől—legjelentősebb birtokuk, Rokytnice(Pferov járás) alapján—a„Rokytnicei" előnevet használták. A magyarországi Ludányi családdal való közvetlen kapcsolatuk nem egészen világos; döntő jelentősége itt annak a körülménynek van, hogy 1464—1466-tól a „Ludanici" előnevet kezdték használni. Mindkétfivér két igen jelentős családi ág megalapozója, s utódaikat a morvaországi nemesség csakhamar soraiba fogadta (1479, 1502, 1508). 2 A család egyes tagjai Morvaország tartományi igazgatásában már a XV. sz. második felében részt vettek, s a XVI. sz. közepén Ludányi Vencel a tartományi hetman méltóságát nyerte el. A család utolsó férfitagja — Ludányi Vencel— 1571-ben halt meg; Ludányi Vencel Katalin nevű lánya Petr Vok z Rozmberka felesége lett; a Rozmberk család családi levéltárában mindmáig fennmaradtak a Ludányicsalád történetére vonatkozó régi dokumentumok, még XIII. századból is. 3 A családtagok Morvaországban jelentős vagyonra tettek szert; fokozatosan nagy uradalmak és birtokok tulajdonosaivá váltak: 1437—1574 Rokytnice (Pferov járás), 1481—1567 Chropyné (Kroméfiz járás), 1482—1536 VevefinBrna, 1496—1522 Jaroméficeés Jemnice (Tfebic járás), 1548—1570 Kvasice (Kroméfiz járás), 1554—1558 Litencice (Kroméfiz járás), 1554—1593 Helfstejn és Lipnik (Pferov járás), 1569—1573 Veselicko (Pferov járás). Néhányat ezek közül, mint pl. Rokytnice-t, vagy Chropyné-t a környékbeli falvak felvásárlásával állandóan gyarapították. Ezenkívül a család egyes tagjai — rövidebb-hosszabb ideig — kisebb birtokok tulajdonosai is voltak: Dlouhá Ves (Prostéjov járás), Rataje (Kroméfiz járás), Dobromilice (Prostéjov járás), Svatobofice, Dambofice, Archlebov (Hodonin járás), Krumvif (Bfeclav járás), Zeletice (Znojmo járás) 4 1 Hosák 352. p.; B. Varsik: Husitské revolucné hnutie a Slovensko (A huszita forradalmi mozgalom és Szlovákia). Bratislava, 1965. 174. p. 2 Die Landtafel des Markgrafthums Mähren - Olműtzer Cuda X. 226.; LCS III. 611, IV. 73. ; ZDO II. 4, 140, 164. p.; B. Varsik i. m. 174—176. p.; Pilnácek 71. p. 3 J. Sebánek — S. Dusková: Studie k ceskému diplomatán (Tanulmány a cseh oklevéltárhoz). Historické Studie 1956. 246. p. 4 Hosák 104, 153-154, 161, 226, 261, 272, 273, 378, 386, 390, 392, 405, 511, 632, 636, 648, 654. p.; adatok egész sora a ZDO II., III., ZDB II., III-ban is található, a zárójelben közölt évszámokat számos esetben kiterjedt részkutatással kell helyesbíteni. 42. Madocansky (Madocsányi) Nagy: Madocsányi (Madocsányi) a cseh forr.: ZDO III. 465. p.: 1612. „Jan Madocansky z Madocan" Madocsányi János 1593-ban nyert morvaországi inkolátust, s valamivel később — 1603-ban — megvette a Bfezolupy (Uherské Hradisté járás) birtokot. Morvaországban azonban csak a birtok eladásáig, 1612-ig maradt. 1 1 Kamenicek III. 91. p.; ZDO III. 387-388. p., 465. p. 43. Maholány Nagy: Maholány (Pohroncz Szelepcsényi) Maholány János „von Pohroncz Sczelepheny" 1685-benKordics Istvánnal (Stépán Kordic) együtt örökölte a Szelepcsényi György esztergomi érsek után Morvaországban maradt vagyon egy részét: Letovice uradalmat és Borotin birtokot (Blansko járás). Birtokrészét azonban hamarosan eladta (int. 1692) 1 társának, Kor dics Istvánnak. i 1 Doerr 106. p.; Hosák 318, 542. p.