Levéltári Közlemények, 46. (1975)

Levéltári Közlemények, 46. (1975) 2. - Pokluda, Zdenek: Magyarországi nemesek földbirtoklása Cseh- és Morvaországban a XV–XX. században / 235–277. o.

256 Pokluda, Zdenék 7. Batthyány Nagy: Batthyány (Németújvári) A XVII. században egy rövid időre Morvaországban feltűnt Batthyány Kristóf (f 1685), mivel a kis Bánov birtok tulajdonosa volt (UherskéHradisté járás), de halála után a birtok eladásra került.

1 A XVIII. században hosszabb időre Csehországban telepedett le Batthyány Károly, aki 1725 körül, első felesége, Valdstejni Anna Barbara (Anna Barbora z Valdstejna) után Détenice (Jicin járás), Hlusice és Hamburky (Hradec Králové járás) birtokokat örökölte. Hlusice és Humburky birtokokat 1730-ban már eladta ugyan, de ezelőtt, 1728-ban megkapta a Nővé Dvory (Kutná Hóra) uradalmat. A harmincas éveket követően aztán valamennyi csehországi birtokát kiárusította; 1760-ban átruházta Détenice-t, majd 1764-ben Nővé Dvory-t is.

2 1 Hosák 424. p. 2 Sommer III. 280. p.; Sedláöek - Hrady X. 313. p., XII. 321. p. 8. Bosnyák Nagy: Bosnyák (Magyarbeli) a cseh forr,: ZDO III. 580. p.: 1635. „Tomás Bossniak z Magiarbelu"; ZDO III. 514. p.: 1628. „Zofije Bosnacka z Magiarbelu". Követeléseiért kárpótlásul 1624-ben Bosnyák Tamás ezredes az uralkodótól megkapta a Veseli nad Moravou birtokot, amelyet a volt tulajdonosoktól a felkelésben való részvétel miatt koboztak el. Bosnyák Tamás halála után a birtok tulajdonosa Katalin nevű leánya és annak férje Perényi Ferenc lett.

1 Bosnyák Tamás másik lánya, Zsófia, asszonynevén Wesselényiné, 1628 és 1638 között a Vlachovice birtok (Gottwaldov járás) felét, majd valamikor 1641-től egészen 1649-ben bekövetkezett haláláig a szomszédságban levő Divnice birtokot is kezében tartotta.

2 1 Hosák 416. p.; Húrt—Némecek 61—62. p. 2 ZDO III. 514, 637-638. p.; Perinka: 147. p. 9. Buday Nagy: Több ilyen nevű családot közöl Buday Mária Johanna valamikor 1795 körül (int. 1797) Bratfikovice kisbirtok tulajdonosa volt (Opava járás)

1 1 Hosák 780. p. 10. Czobor Nagy: Czobor (Czobor sz.-mihályi) a cseh forr.: AC XVIII. 32. p.: 1498. „Emrych Czobor". A XV. sz. végén egy rövid időre Morvaországban tűnt fel Czobor Imre, aki valamikor 1498 körül zálogtulajdonosként Sumice falut (Uherské Hradisté járás) birtokolta.

1 A XVI. sz. végén Morvaországban találkozunk Czobor Pál nevével, aki 1590-ben inkolátust nyert, de nem tudni, hogy rendelkezett-e valamilyen birtokkal.

2 A család utolsó tagjai Morvaországban a XVIII. sz. végén tettek szert nagy birtokra. Ekkor ui. Czobor Márk Ádám egy gazdag örökösnővel, Lichtenstein Mária Antóniával kötött házasságot, aki 1712-ben nővérével közösen a nagy dél-morvaországi uradalom, Hodonin tulajdonosa lett, majd nővére részét megvásárolva az egész birtokot magáénak mondhatta. Férje halála után még egyszer férjhez ment ugyan, de végrendeletében a hodonini vagyont az első házasságából származó gyermekeire hagyta. 1750-ben bekövetkezett halála után az örökös, Czobor József megvásárolta nővére részét is, de nem sokáig maradt Hodoninban. A rossz gazdálkodás és növekvő eladósodás miatt a birtok zárlati kezelés alá (1756), s végül 1762-ben eladásra került. 1760-ban Czobor József még megvette ugyan a szomszédságban levő Stráznice uradalmat, de 1763-ban ezt a birtokot is kénytelen volt eladni.

3 1 AÖ XVIII. 32. p. 2 Svábensky 234. p.; Kameniéek III. 97. p. * Hosák 260, 419. p.