Levéltári Közlemények, 46. (1975)
Levéltári Közlemények, 46. (1975) 2. - Pokluda, Zdenek: Magyarországi nemesek földbirtoklása Cseh- és Morvaországban a XV–XX. században / 235–277. o.
250 Pokluda, Zdenék * már minden akadály nélkül bejuthatott a hazai nemesi réteg sorába. A magyar bevándoroltak társadalmi helyzetét végül az egyének érdeke és akklimatizálódásra való képessége is jelentős mértékben befolyásolta. Számos esetben, de elsősorban a jelentős és gazdag magyar feudális családok tagjai, a nemesek továbbra is Magyarországhoz kötődtek, a cseh országrészekben szerzett vagyonukat inkább vagyontartaléknak, mintsem a hazai nemesség körében kialakítandó szilárd helyzet alapjának tekintették. Máskor pedig a bevándoroltaknak egy sor objektív nehézséggel — mint pl. a nyelvi nehézség, a hazai jogi szokások nem ismerete — is meg kellett küzdeniök. 32 A bevándorolt családok közül azonban néhányan idővel meghonosodtak a cseh országrészekben és jelentős társadalmi pozíciókat is szereztek. Pl! a Ludányi család tagjai már röviddel Morvaországba való érkezésük után helyet kaptak az ország igazgatásában, sőt száz év múltán a család egyik tagja Morvaország tartományfőnöke (hejtmanja) lett. A XVI. századi török háborúk időszakában a morvaországi rendektől néhány magyar nemes egyéni katonai jellegű megbízatást kapott (Nyáry, Forgách, Loránth, Dóczy, Serényi). 33 A XVII. században érkezett családok némelyik tagja fontos hivatali állást töltött be (Matyásovsky János, Michal Bohuslav Zniovsky); magasabb tisztséget viselt Ledenicky" Menyhárt; Serényi Gábor karrierjének betetőzését a morvaországi tartományi főnök (hejtman) tisztségének elérése jelentette. A magyar származású családok tagjai hivatali állásokra a későbbiek folyamán is szert tettek (főleg a meghonosodott Serényi család tagjai). Tekintettel arra, hogy a bevándorolt magyar nemesek egy privilegizált társadalmi réteg tagjai voltak, számolni kellett azzal is, hogy a bevándorlásnak bizonyos hatása a politikai szférában is megmutatkozik. Első tekintetre teljesen nyilvánvaló így azoknak a feudális uraknak katonai és politikai szerepe, akik a huszita háborúk időszakában néhány kelet-morvaországi vár urai voltak, és Zsigmond királynak a husziták ellen folytatott küzdelmében szilárd támaszt nyújtottak. Ugyancsak teljesen nyilvánvaló a Mátyás király korabeli bevándoroltak helyzete. A későbbi időszakban, a XV., de mindenekelőtt a XVI. században az idegenek bevándorlásának a hazai nemesség bizonyos mértékig politikai jelentőséget tulajdonított (mivel tartott a honi családok belpolitikai helyzetének gyengítésétől); 34 az inkolátus megadásánál az egyre nagyobb megszorítások alkalmazása amely eredetileg a német elem ellen irányult, a XVI. században természetesen számos Magyarországról érkező személyt, illetve családot is érintett. A morvaországi nemességben — ahogy erre már utaltunk is — valamiféle politikai veszély érzését keltette a magyar nemességnek a XV— XVI. század fordulóján a kelet-morvaországi határmenti övezetben való letelepedése is. A keletmorvaországi birtokoknak magyar nemesek által való ideiglenes birtoklása a valóságban az e területen lezajló magyar—morva határvitákban nem játszott jelentős szerepet. A morvaországi rendek szempontjából azonban természetesen azok sem voltak kívánatos esetek, amikor az országukban letelepedett magyarországi bevándorlók magyarországi rokonaik nemesi csetepatéiban katonailag elkötelezték magukat és így a határmenti területek nyugalmát zavarták (Loránth Mihály). 35 Egyértelműen politikai háttere volt Báthory Zsigmond tartózkodásának Csehországban, ahol Erdélyből való távozása után birtokokat jelöltek ki számára és ahol nyugtalan életének utolsó éveit töltötte. A cseh—magyar politikai jellegű együttműködés a Fehér-hegy időszakában távolról sem csupán a cseh területeken vagyonnal rendelkező magyar 82 D. Culková-Stuchliková i. m. 1053. sz. 88 F. Kamenicek i. m. II. 269, 348. p.; D. Culková-Stuchliková i. m. 2968, sz. 84 F. Kameniőek i. m. III. 88—92. p.; /. V. Simák i.m. 173. és köv. p. 35 D, Culková-Stuchliková i. m. 2832. sz.
