Levéltári Közlemények, 46. (1975)

Levéltári Közlemények, 46. (1975) 2. - Vajay Szabolcs: Temesvár Anjou-kori címere : Hertzeg István főbíró 1582. március 8-án kelt magyar nyelvű levelének pecsétje / 223–233. o.

TEMESVÁR ANJOU-KORI CÍMERE* Hertzeg István főbíró 1582. március 8-án kelt magyar nyelvű levelének pecsétje Temesvár középkori története az 1552. július 27-i kapituláció vérfürdőjével zárul. A szabad elvonulásról biztosított Losonczi István várkapitánynak, Batthyány Farkas alispánnak és Alfonso Perez spanyol zsoldosvezérnek Ahmed pasa alvezír fejét vétette.

1 Kerek 167 esztendőn át uralta a szultánt Temesvár. Evlia Cselebi 1660. évi útleírásában — 108 évvel a hódoltatás után — a város a ruméliai török véghelyek senyvedő' állapotját mutatja.

2 Az egykori Hunyadi-várban székelő' beglerbég igazgatja a tíz végvidéki szandzsákból álló elájet sorsát. Csanád, Becskerek, Csákóvá, Pancsova, Lippa, Medova, Orsova, Jenő, Sebes és Lúgos tartozik katonai és polgári fennhatósága alá.

3 A Magas Porta egyedüli gondja a hadrakész állapot állandósága: a Kis Palánk meg a Nagy Palánk karbantartására hetven falu népe szolgál. Kétszáz jó ágyú is védi a véghelyet.

4 Maga a város ütött-kopott, romos, rendezetlen. Az egykor színmagyar lakosságot török, szerb, örmény telepesek hígították fel. Egyetlen törekvésük a gyors vagyonszerzés és a mielőbbi továbbállás. A 167 esztendős megszállás csak néhány imaházzal, fürdővel és szerájjal gyarapította az urbanitást.

5 A középkori városmag romló kőházait tervszerűtlen fa- és sárbeépítések tették előbb felismerhetetlenné, majd tüntették végképp el. A külvárosokban cigányok vertek tanyát. Az 1577. évi lőportorony-robbanás csak tetézi az elromosodást. A hajdani magyar Temesvárból, Károly Róbert egykori székvárosából, úgyszólván hírmondó sem maradt. * A MTA Irodalomtudományi Intézete Középkori Munkaközösségében 1974. május 2-án tartott előadás kiegészített és átdolgozott szövege. 1 Az ostrom-leírások közös forrása Ortelius 1603-ban kiadott eseménytörténeti műve, vö. Hieronymus ORTELIUS: Chronologie oder historische Beschreibung aller Kriegsempörungen...in Ober- und Unter-Ungern, auch Siebenbürgen mit den Türken. Nürnberg, 1603. Temesvárra vonatkozólag 94—95. A téma újabbkori összefoglalója Czímer Károly: Temesvár megvétele, 1551—1552, Budapest, 1893. 118—149. 2 Dr. Karácson Imre: Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai, 1660—1666. I—II., Budapest, 1904—1908. Temesvár leírása: 1.9—13. 3 Ez a beosztás egyszersmind katonai, adóügyi és termelési. Következésképp a kormányzó pasák, vagyis beglerbégek többszörösen és önkényesen módosították. Az 1552-től kezdődőn Kassim pasa által szervezett hat, majd utóbb hét szandzsák végül is 1658-ban, Jenő, Sebes és Lúgos megvétele után, gyarapodott csak tízre, vö. Karácson, i. m., 1.8, Salamon Ferencz: Magyarország a török hódítás korában. Pest, 1864. 248., Szentkláray Jenő: Temesvár története. (Magyarország Vármegyéi és Városai: Temesvár) Budapest, 1908. 44. 4 Karácson i. m. I. 10—12. 6 uo.1.12.