Levéltári Közlemények, 46. (1975)
Levéltári Közlemények, 46. (1975) 1. - Nagy István: Departamentum, referáda, büró a Helytartótanács ügyintézésében, 1783–1848 / 129–139. o.
134 Nagy István a megfelelő büróba kellett vinni. Tehát a munkafolyamat e fázisainak a burokban kellett lezajlaniuk. 16 A tisztviselők otthoni munkavégzése, úgy látszik a bürók felállítása után sem szűnt meg teljesen. Ezzel a problémával, amely nyilván a hivatali helyiségek (tehát a büró-helyiségek) nem elegendő voltából eredt, mindvégig küszködött a helytartótanács. Egy 1818. évi elnöki rendelet kapcsán a tanács a fogalmazók mellé fogalmazó-gyakornokokat rendelt, mivel a fogalmazók a departamentumok és a bizottságok munkáit nem tudták terjesen ellátni. A határozat a bürók további felállítására és az otthoni munka megszüntetésére is utasítást adott. E szerint olyan bürókat kell kijelölni, ahol a titkárokat, fogalmazókat és gyakornokokat (ügyintézőket) „koncentrálják". Az irattárból az iratokat nem lakásokra, hanem az illetékes burokba kell vinni, ahol a fogalmazók és a fogalmazó-gyakornokok a munkát egymás között szétosztják. Amennyiben az ügyintézők a burokban a munkát elvégezni nem tudták, közülük a titkároknak szabad volt az iratokat a fogalmazványok elkészítése végett hazavinni. 17 Az 1808. és az 1818. évi rendelkezésekből is tehát az tűnik ki, hogy az előadó-tanácsosok külön hivatali szobákban, az ügyintéző személyek szintén külön szobákban helyezkedtek el. Az iratok azt mutatják, hogy általában ezeket a hivatalos helyiségeket (ofTiciosa hypocausta) nevezték buroknak. A helytartótanács felállításának 100. évfordulójára is az újonnan elkészült irodaépület (aedificium bureaunale) és az újonnan épített hivatalos helyiségek bútorzatára adtak rendelkezést. 18 Nehéz megállapítani egyébként azt, hogy tulajdonképp egy (ti. a tanácsosét), vagy több helyiséget (ti. a tanácsosét és az ügyintézőkét) neveztek-e bürónak. A helytartótanács és a magyar kamara szétválása után 1794-ben a helytartótanácsi bürók egy részét átköltöztették az országház épületébe (ma I. ker. Országház u. 26—28). Az átköltöztetési rendelet szerint az ügyintézők egy része a tanácsosok büróiban dolgozott, más részüknek, mivel tanácsosaik, akikhez be voltak osztva, otthon dolgoztak, külön helyiséget rendeltek. 19 Valószínű, hogy a bürók állhattak 1 vagy 2 helyiségből. Az is kétségtelen, hogy egy-egy tanácsoshoz beosztott titkárokat és fogalmazókat más tanácsos büróiban is elhelyeztek. A titkárok és fogalmazók ugyanis több tanácsos mellett, tehát több referádában, s mivel egy referádához több departamentum tartozott, még több departamentumban dolgoztak. 20 A helytartótanácsnál a bútorzatról és egyéb berendezési tárgyakról készült 1844. évi leltár különféle jellegű helyiségeket tüntet fel, s ezek között a következő bürók voltak: az elnöki büró egy előszobával (hozzácsatolva a 7. sz. büró), a 8. sz. büró az országos főorvos (protomedicus) részére, az irodaigazgató bürója, három No. 0-val jelzett büró a tanácsosok részére, az országos főbiztos bürója, az országos biztos bürója, JV° 1—6, 9—16 megjelölésű bürók (a tanácsosok részére). Más helyiségek: 1 tanácsterem, 1 előszoba, 1 bizottsági szoba, 1 szoba az inszurrekciós számvevőség, 1 szoba a tanulmányi bizottság részére, az iktatóhivatalban 2 szoba, a kiadóhivatalban 5 szoba, az irattárban 6—7 szoba, a számvevőségi adóügyi departamentumnál 2 számvevői szoba, és 4 szoba a departamentum 1—4. sz. adóügyi osztálya 16 C 92. Acta direct canc. officii. 19. sz. 1802. december 28-i nádori rendelet emlékezik meg arról, hogyan állították fel a bürókat. 17 Uo. 197. sz. 1818. dec. 9-i tanácsi határozatból. 18 Uo. 315. sz. 1824. febr. 29. Circa instructionem növi bureaunalis aedificii. 19 Uo. 2. sz. 1794. július 22. 20 L. erre vonatkozólag a 7. sz. jegyzet alatt idézett kimutatásokat.
