Levéltári Közlemények, 46. (1975)

Levéltári Közlemények, 46. (1975) 1. - Nagy István: Departamentum, referáda, büró a Helytartótanács ügyintézésében, 1783–1848 / 129–139. o.

132 Nagy István csosi jóváhagyásáról, kiadatásáról (expediálás). A fogalmazók, esetleg fogalmazógyakornokok fő feladata az volt, hogy a helytartótanácshoz érkezett iratokról tartalmi kivonatot készítsenek a véleményívek, azaz a jegyzőkönyvi térvezetek céljára, és ezeket a tartalmi kivonatokat az iratok külzetére is rávezették. Az 1784. évi kimutatás (1. az 1. sz. mellékletet), mivel ekkor még a jegyzőkönyvi tervezeteket az iktatóhivatalban készítették el, nem tüntet fel kivonatolókat (extrahentes). Az ügyintézőknél ezzel szemben vegyesen szerepeltet titkárokat és fogalmazókat is.

8 Meg kell jegyezni, hogy az 1820-as évektől kezdve titkárok is elláthattak előadói, fogalmazók pedig ügyintézői funkciót és kivonatolok fogalmazó-gyakornokok is lehettek. Mit lehet megállapítani ezekből a kimutatásokból a departamentumokat illetően? A departamentumok ezek szerint is kétségtelenül a helytartótanács ügykörének egy-egy csoportját ellátó osztályok voltak (milyen jellegűek, arra később térünk ki). Az ügyek intézésével megbízott személyzet azonban nem kizárólag egy departamentum ügyeivel foglalkozott, hanem egy-egy előadó, ügyintéző, kivonatoló több departamentum ügyeit intézte és több departamentum ügyeinek intézésében helyettesített. Ennyiben tehát módosítani kell egy-egy departamentum személyzetéről kialakult eddigi megállapításokat. Jellemző sajátosság, hogy az előadók, ügyintézők, kivonatolok többször kölcsönösen helyettesítették egymást.

9 A helytartótanácsi ügyosztályok szerinti iratállagok — a helytartótanácsi levéltár jelenlegi állapota szerint — néhány esetben két rokon ügykörből álló összetett ügyosztályok képét mutatják (pl. departamentum ecclesiasticum cleri saecularis et reguláris, departamentum fundationum saecularium politicum et oeconomicum, departamentum politiae generalis et civitatum).

10 Az előadói, ügyintézői tevékenység szintjén ezek a departamentumok különálló departamentumok gyanánt is szerepelnek (pl. departamentum ecclesiasticum cleri saecularis, departamentum ecclesiasticum cleri reguláris, departamentum politiae generalis, departamentum politiae civitatum). Ez azt az árnyalatnyi eltérést jelzi, ami néhány esetben az „előadói departamentumok" és az „irattári departamentumok" között volt egykor a helytartótanácsi ügyintézésben. Előadói szinten egyébként — amint majd az alábbiakban látjuk — külön részügyosztályok is szerepeltek az irodaigazgatói kimutatásokban. Hogyan írható körül ezek után a referáda kifejezés fogalma a departamentumé mellett az irodaigazgatói iratokban és kimutatásokban? A referáda általában előadói ügykört jelent, mégpedig rendszerint a hatóság egy részének, illetve az azt ellátó hatósági személynek előadói ügykörét. A helytartótanácsi ügyintézésnél kiinduló pontul jelen esetben a hatóság vezető beosztású tisztviselőjének, mégpedig az előadó-tanácsosnak, illetve az alája beosztott ügyintézői személyzet ügykörét kell vennünk. Az eddigi felfogás szerint ez az előadói referáda majdnem azonos volt egy-egy departamentum ügykörével. Az irodaigazgatói kimutatások ennél sokkal változatosabb képet mutatnak. A referáda (azaz egy tanácsos referádája) azonos lehetett egy departamentum, két esetleg három departamentum ügykörével, egy departamentum és hozzá egy vagy több departamentum részügykörével, két 8 A titkárok és fogalmazók munkájára Ember Győző i. m. 103. A fogalmazók kivonatoló tevékenységét, legfontosabb tevékenységüket az ügyosztályi irodákban, említi a C 92. Acta direct. officii. 203. sz., a titkárok és fogalmazók munkáját taglaló irat. ' L. a 7. sz. jegyzetnél idézett kimutatásokat. 10 Vö. Felhő Ibolya—Vörös Antal, A helytartótanácsi levéltár c. ismertető leltárában az ügyosztályi állagokat.