Levéltári Közlemények, 46. (1975)
Levéltári Közlemények, 46. (1975) 1. - Kubinyi András: Királyi kancellária és udvari kápolna Magyarországon a XII. század közepén / 59–121. o.
Királyi kancellária és udvari kápolna a XII. század közepén 115 ismerünk királyi okleveleket. 1185—1186-ban Adorján budai prépost a Kalán által kialakított formában újból egyedül és a királyi udvar kancellárja címével „annotálja" az okleveleket. 411 Adorján Párizsban tanult, nagy szerepe volt a királyi oklevél végleges szerkezetének kialakításában, később erdélyi püspök lett. 412 Távozása után a kancelláriát újból az előkelő származású Saul vette át, most már a Kalán— Adorján-féle módon udvari kancellárnak nevezve, azonban dátum per manusformulával. Saul — ha hihetünk egy hamisítványnak — az új kancellár kinevezéséig csanádi electus korában is ellátta feladatát, de már kancellári cím nélkül. 413 A kancelláriai reformot befejező Katapán egy 1190-es hamis oklevélben vícecancellariusként és „per manus"-szal kevert „adnotare" formulával tűnik fel, 414 hogy 1192-től székesfehérvári prépostként és a királyi udvar kancellárjaként „dátum per manus"-formulát használva a király halála utánig maradjon meg hivatalában. 415 Ő is a nagyúri nemzetségből származott. 416 Áttekintve a Bizáncból érkezett és nagy kancelláriareformernek számító uralkodó kancelláriájára vonatkozó adatokat, a kép egyáltalán nem olyan világos. A királyi oklevelek végleges formája és a capella-tól független kancellária a Kalán rövid próbálkozásait újraélesztő Adorján és Katapán kancellárok működésének következtében alakult ki, erőteljes francia hatásokat mutatva. III. Béla uralkodásának első felében a királyi oklevelek a III. István-koriaknál nagyobb ingadozást mutatnak, ami nyilván annak a következménye volt, Szentpétery szavaival: „hogy az a személyzet, mely III. Béla első okleveleinek kiállítása körül működött, nem volt állandó, és az egymást felváltó személyek nem tartották magukat a Becen idejében megszilárdulni kezdő gyakorlathoz." 417 411 RA 139 (1185): „hanc regié constituionis seriem Adrianus Budensis ecclesie prepositus et aule regié cancellarius (adnotavit)." — Egy oklevél ugyan egyesek szerint 1183-ra tehető, és ebben csak korjelző méltóságsorban, nótárius címmel szerepel Adorján, Szentpétery azonban 1185-re keltezte, RA 140. Az oklevél azonban, amennyiben 1185. évi is, meg kell hogy előzze az imént idézett RA 139-et. Ez utóbbi ugyanis már Tamás nádort említi, míg a 140-ben még Farkas viseli ezt a tisztet. (1183-ban ugyancsak Farkas volt a nádor: RA 136, 138.) — A RA 139-nek megfelelő formában említik Adorján kancellárt a következő 1186. évi oklevelek: RA 142, 143, 144. — A RA 146 (1186) Szentpétery szerint (a regesztában kifejtve okait) hamis, és ezt a CodSlov I. 92—93 is elfogadja. A kancellárt említő formula mindenesetre a húsz évvel korábbira emlékeztet: „presentes litteras per Adrianum Budensem prepositum nostrumque cancellarium fecimus seribi et regié auctoritatis sigillo muniri precepimus." 412 Ld. pl. Szilágyi, Az Anonymus-kérdés i. m. 184. skk. — Az 1190-es évektől mutatható ki püspökként, RA 151, 152, stb. 413 RA 147 (1188): „Datum Strigonio per manus Sauli aule regié (cancellarii)." (Hiteles.) — RA 148 (1188): Saul Cenadiensis electus hanc chartám annotavit." (Hamis.) — A Győr nemzetségből származott, testvérei voltak Csépán és Pat későbbi nádorok. Karácsonyi, A magyar nemzetségek i. m. II. k. Bp., 1901, 96—99. — Juhász Kálmán, A csanádi püspökség története alapításától a tatárjárásig (1030—1242), (Csanádvármegyei Könyvtár 19—20.) Makó, 1930, 113—119. 414 RA 151: „Per manus Katapani vicecancellarii est hoc privilégium adnotatum." 415 RA 152, 154, 155, 157 (hamis), 159 (hamis). — Imre király alatt: RA 169 (1197), 172 (1198, egri electus), 173 (1198, egri püspök), 174, 175, 176, 177, 179 (hamis, valamennyi 1198-ból). — 1199ben már Dezső szebeni prépost a kancellár, Katapán pedig csupán egri püspök, RA 182. — III. Béla kancelláriájára ld. még Fejérpataky, Kanc. 29—35, 92—93. — Uő., III. Béla i. m. 17—26, Uő., Die Urkunden i. m. 229—234. — Szentpétery, Okit. 61—71. 416 A Koppán-nemzetségből, egyik rokona, Merkur fia Katapán 1138-ban már székesfehérvári prépost volt, Karácsonyi, A magyar nemzetségek i. m. II. k. 328. 417 Szentpétery, Okit. 62. — Ld. ezekre uo. 61—70, valamint a 7. j.-ben idézett irodalmat, valamint alább, 423. j. 8* •
