Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)
Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Iványi Emma: A pozsonyi, a budai és a kassai bizottság a Rákóczi szabadságharc előtt, 1697–1704 / 211–240. o.
A pozsonyi, a budai és a kassai bizottság a R ákóczi szabadságharc előtt (1697—1704) 227 tást az utóbbi jegyzék alapján közöljük, könnyebb áttekinthetőség kedvéért a megyék nevének betűrendjében. 72 Pozsonyi kerület: Árva, Bars, Győr, Hont, Komárom, Liptó, Mosón, Nyitra, Pozsony. Sopron, Trencsén, Turóc, Vas, Zólyom megyék. Budai kerület: Arad, Baranya, Csanád, Csongrád, Esztergom, Fejér, Heves és Külső Szolnok (a Nagykunsággal és a Jászsággal), Nógrád, Pest Pilis Solt, Szerem, Szörény, Tolna, Veszprém, Zala és Somogy megyék. Kassai kerület: Abaúj, Bereg, Bihar, Borsod, Gömör, Kővár 73 . Közép Szolnok, Kraszna, Máramaros, Sáros, Szabolcs, Szatmár, Szepes, Torna, Ugocsa, Ung, Zemplén megyék. Területi ingadozások az első években még előfordultak. Hont megye kezdetben a budai bizottsághoz tartozott, de még 1698-ban bányavárosaival együtt a pozsonyi bizottsághoz került. 74 A budai és kassai bizottság között egyideig vitás terület volt Borsod megye, és Heves- és Külső Szolnok megye, a Nagykunsággal és a Jászsággal együtt. A nádor és a pozsonyi bizottság, a budai bizottság 1698. március 26-i panaszára, 75 majd az udvar felszólítására kifejtette véleményét, mely szerint a két megye katonai és adózási ügyekben tartozzék a kassai bizottsághoz, gazdasági vonatkozásban pedig a budai kamarai adminisztráció utasításait kövesse. 76 A fenti 1698. december 28-i jegyzékben Borsod a kassai, Heves a budai bizottságnál található. Később a budai bizottság tiltakozása ellenére utóbbi is a kassai bizottsághoz került. 77 A Részeknek a meg nem alakult váradi kerület helyett a kassai kerülethez csatolt megyéi csak adóügyi szempontból tartoztak Magyarországhoz, közigazgatásilag pedig Erdélyhez. 78 Oda jártak országgyűlésre is. Ez a kettősség sok vitára adott alkalmat. Az egyes bizottságok megyéinek odatartozása, az esetleges ingadozásokkal változásokkal együtt, nemcsak a jegyzékből, hanem az iratokból is ellenőrizhető. Az országnak azok a területei, amelyek nem tartoztak a három bizottság egyikéhez sem, nem vettek részt az ezekre kivetett adó fizetésében. A bizottságok személyi összetétele A bizottság élén az elnök állt, 79 a pozsonyi és a kassai kerületben egy-egy világi főúr, Pozsonyban Esterházy Pál nádor, Kassán Csáky István országbíró, majd 1699-ben bekövetkezett halála után fia, Zsigmond. A budai bizottság elnöke Széchenyi Pál kalocsai és bácsi érsek volt. A nádor, minthogy nem tartózkodott állandóan 72 Valahányszor a források egy-egy kerület megyéit jegyzékelik, mindig változik a sorrend; hol a megyék fekvését, nagyságát, jelentőségét,'hol országgyűlési ülésrendjüket vették alapul. Ezért a megyék nevét az áttekinthetőség kedvéért betűrendben közlöm. 73 Kővár kerület. 74 CSubd. Pos. 1698. december 28. (nem a jegyzék!) és 1699. január 3. 76 CSubd. Pos. felirat. 76 CSubd. Pos. Minutae, 1698. április 4. 77 Orsz. Levéltár, Magyar Kincstári Levéltárak, Szepesi kamarai levéltár: Commissio subdelegata Cassoviensis (E 268) (a továbbiakban CSubd. Cass.) 1700. június 28., július 23., 1701. május 24, 1702. szeptember 19. — Holub József i. m. 75.1. egy 1702. december 29-i felirat (Acta Comm. Poson. et Budensis, A 91.) mellékletének (adófelosztási táblázat) alapján sorolja fel a budai kerület megyéit és városait, a változásokra való utalás nélkül. 78 CSubd. Cass. 1701. április 18. 79 Nem úgy volt a kerület vezetője, mint pl. egy főispán a megyéé, de erre a tisztre az ott lakó legtekintélyesebb főurat választották. 15*
