Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Degré Alajos: Zala megye reformkori követutasításai / 143–162. o.

Zala megye reformkori követutasításai 145 többségét a megyei követek jelentették, az országgyűlésen inkább csak nyilvánosságra hozták azokat az állásfoglalásokat, amelyeket az őket kiküldő megye közgyűlése kívánt érvényesíttetni. A kiküldött követnek a kapott utasításokhoz kellett tartania magát. Közismert, hogy Kölcsey Ferenc — nem akarván megyéjének új, konzervatív utasítását érvényesíteni — le kellett mondjon követi állásáról.

9 Ritkán fordulhatott elő tehát, hogy az országgyűlésen elhangzott beszédek valakit meggyőztek volna addig vallott nézetei helytelenségéről, és szabadon nyilváníthatott volna véleményt. A politikai nézetek átalakulása, a szembenálló erők összecsapása sokkal inkább a követek utasítását kidolgozó és elfogadó megyegyűléseken zajlott le. Ennek szinte csak visszatükröződése az ami az országgyűlésen történt. Az új eszmék térfoglalásának módja és eredményei tekintetében a követutasítások kidolgozásának vizsgálata sokkal élesebb fényt vet a társadalom megújulásának folyamatára, mint az országgyűlések tanulmányozása. Zala megyére vonatkozóan pedig ez a vizsgálat azért nagyon érdekes, mert a reformok kérdésében a megye II. József halála után a haladás élvonalában állt, A megyét vezető „zalai jakobinusok" 1797-ben bekövetkezett bukása

10 után a konzervativizmus fellegvárává vált, ahonnan nagyon lassan, apránként evezett át a reformot követelők táborába, hogy végül is 1839-ben azok vezetőjévé váljék, és talán sehol nem volt olyan éles harc reformerek és konzervatívak között, mint 1843-ban Zalában. III. A megyei közgyűlések politikai küzdelme azonban — legalábbis Zalában nem a követválasztáson, hanem a követutasítás megszerkesztése körül zajlott. Egyik követül többnyire az egyik alispánt (1790-ben és 1792-ben Spissich Jánost, 1802-ben, 1807-ben Mesterházy Lajost, 1830-ban és 1832-ben Deák Antalt, 1843-ban Kerkápoly Istvánt választották.

11 Ez alól azonban bőségesen akadtak kivételek. 1796-ban a kancellária kifejezetten megtiltotta Spissich János első alispán követül választását, nyilván azért, mert Spissich valószínűleg tagja volt a magyar jakobinus mozgalomnak, neve a nagy perben ismételten szóba került. Ez ellen a közgyűlés tiltakozott ugyan mint a rendek kizárólagos választási jogának megsértése ellen, de érdemben engedelmeskedett, megválasztotta Mesterházy Lajost, aki később, Spissich elmozdítása után alispán is lett.

12 1805-ben a választó közgyűlésen elnöklő Mesterházy alispán betegségére hivatkozva nem vállalta a követséget, helyette az átala javasolt Bezerédy Imre udvari tanácsost választották meg,

13

1825-ben Hertelendy György alispán nem vállalta a követséget, amiben talán szerepe volt annak, hogy őt 1819-ben a főispáni adminisztrátor jelöltjével szemben választották alispánná, és nem kívánt a diétára elmenni.

14 Helyette Szegedy Ferenc 1819 előtti alispánt választották. 1839-ben nem volt vitás, hogy első követül az előző országgyűlésen már nagy tekintélyt szerzett Deák Ferencet küldik el, melléje pedig Hertelendy Károlyt adták, aki már szintén 9 Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történetéből. II. kiad. Pest, 1868. I. 392. 1. 10 Olvasókönyv Zala megye történetéhez. Zalaegerszeg 1961. él—69. I., Vörös I. 315—316. 1. 11 Kjkv. 1790. ápr. 7., 142. t, 1792. márc. 26. 180. 1., 1802. márc. 8. 81.1., 1807. márc. 17. 109. ., 1830. aug. 9. 2043. sz., 1832. nov. 5. 2665. sz., 1843. aug. 31. 2237. sz. 12 Kjkv. 1796. okt. 18. 492. 1., Bendal. kot. L, LIX, LXXXI, 40, 358, II. 54, 55, 206, 780, 783. 1. 13 Kjkv. 1805. szept. 23. 467. 1. 14 Kjkv. 1825. aug. 8. 2320. sz. V. ö. Degré P. H. Á. 49, 51. 1. |0 Levéltári Közlemények