Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)
Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Oltvai Ferenc: Nagylak község megalakulása, 1920–1922 / 391–406. o.
394 Oltvai Ferenc is tagja volt és a beadványban jelezte, hogy a bizottság tagjaival is eszmecserét folytatott a községalapítás ügyében. 13 Ugyanakkor a lakosság is a törvényhatósági bizottsághoz fordult. Ők is a Csanádpalotától való függetlenitest és az önálló község megalakításának kinyilvánítását kérték. Felhozták, hogy a ..megmaradt" Nagylak községnek mintegy 2000 holdnyi területe van és ezen 512 a lakosok száma. Képesek fenntartani a községi igazgatást és a kendergyár is felajánlotta a támogatást. A Csanádpalotára való bejárást a kövezett út hiányában a vasúti közlekedés is nehezíti, mert jelenleg csak egy járat van naponta és az is este indul. A kendergyári munkásoknak rendkívül terhes az átjárás a hatósági élelmiszerek átvétele céljából és ilyenkor egész napot is elvesztenek, A megmaradt résznek van postahivatala és a távbeszélő állomást fel fogják állítani, A község a nemzetgyűlési képviselőválasztáson önállóan vett részt és az elöljáróság is megalakult. Rámutatnak: „...Ezen községrész önálló jellege ideiglenes volna, mert mihelyt Nagylak község román megszállás alól felszabadul, — megszűnik, és ezen esetben az elszámolás az anyaközséggel is könnyebb lesz, mint Csanádpalotával." A beadványt 52-en írták alá, élén Benedict Jenő igazgatóval. 14 Néhány hét múlva a főszolgabíró is javasolta, hogy helyezzék hatályon kívül a Csanádpalotához való csatolást és mondják ki, hogy Nagylak községnek felszabadult részét, mint Önálló Nagylak községet igazgassák. 15 1920 szeptemberében további érveket hozott fel éspedig, hogy a visszamaradt rész 1865 kh és a földdel és házzal bíró, állandóan helyben lakó lakosok az összes terület közel felének, 908 kh-nak tulajdonosai. Azért is kérik az önálló község alakításának kinyilvánítását, mert a 120 helyben lakó családból 40 olyan család van, amelynek földje és háza van. Az 550 lakos munkája biztosítva van és közöttük számos olyan egyén is található, akik alkalmasak az elöljárói helyek betöltésére. A községháza céljaira a kendergyár megfelelő helyiséget biztosított díjtalanul. 1918 óta állami elemi népiskola működik. A lakosok közelebb lesznek a megépülő községházához és az iskolához, mint korábban voltak Nagylak községhez. Rámutatott a főszolgabíró, hogy nagyobb befektetés nem szükséges, mert az alakulás „ideiglenes jellegű". Csupán a helyi közigazgatás fenntartása hárul az adózókra, „azt pedig az 1865 kh szántó és a kendergyár által fizetendő adóalapra kivetett pótadó biztosítja. 16 A község létesítésének követelményeit az 1886. évi XXI. te, határozta meg, s a főszolgabíró a törvényben előírt követelmények alapján sorolta fel a nagylaki feltételeket. A Csanádpalotához való tartozás tehát nem felelt meg az érdekelteknek. Előbbutóbb változtatni kellett a helyzeten. Az ideiglenes szervezetet azonban mindaddig fenn kellett tartani, amíg nem történt törvényes intézkedés. Korlátok között ugyan, de már működött a községi szervezet, amikor a döntés egyik feltétele, a területi viszonyok még tisztázatlanok voltak. Ezek rendezése pénzügyigazgátási és a földmérést ellátó szervek ügykörébe tartozott. Ennek során a makói pénzügyigazgatóság, amelynek az adókivetés, beszedés és az ellenőrzés volt a feladata, a területet fel akarta méretni. A feladat elvégzésére a Szegedi Földmérési Felügyelőség volt hivatott. A pénzügyminisztérium, a pénzügyigazgatóság, a földmérési felügyelőség, az alispán, 13 CsmL, A Központi (Makói) járás főszolgabírójának iratai (a továbbiakban Közp. járás főszolgb.) 2880/1920. 14 Uo. 16 Uo. 2033/1920. 18 Csm. alisp. 3511 és 9239/1920.
