Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Oltvai Ferenc: Nagylak község megalakulása, 1920–1922 / 391–406. o.

NAGYLAK KÖZSÉG MEGALAKULÁSA , . (1920—1922) I. Nagylak község a szeged—kétegyházi vasútvonal mentén Csongrád megyének azon a részén fekszik, amely 1950. március 15-ével Csanád megyének Békés és Csongrád megyék közötti felosztásával Csongrád megyéhez került. Olyan településeink közé tartozik, amelynek létrejöttét ismerjük, és ez nem minden községről és városról mondható el. Egymás mellett két Nagylak is van, és azokat a magyar—román határ választja el. A Románia területén fekvő Nadlac, a régi Nagylak, viharos történelmi múltra tekinthet vissza. Mivel az új Nagylak területe a réginek része volt, elkerülhetelen, hogy történelmi pályája néhány vonását meg ne említsük. Alapítása körülményeit nem ismerjük. Rogeriustól tudjuk, hogy a tatárok egy csapata Csanádról Arad felé pusztítva, Nagylakot bántatlanul hagyta. Erődítményei között 70 falu népe keresett menedéket. A tatárok azonban visszajöttek, foglyaikat előrehajtva, Nagylakot ostrommal bevették és a népet leöldösték. A terület a Monoszló nemzetség birtoka volt. A nemzetségi birtoklás vége az lett, hogy 1313-ban Monoszló Gergely fia, Egyed mester nagylaki örökségét az esztergomi Szent Adalbert-egyháznak adományozta. Egyed mester nevezetes személy volt: V. István főasztalnok mestere és egy időben tárnokmester is volt. Magvaszakadtéval mégsem jutott Nagylak az esztergomi egyház birtokába. Róbert Károlytól Janki Miklós kapta meg. Ettől kezdve adjákveszik, mint annyi sok más helységet. Plébánosa 1333-ban 2 dénárt fizetett a pápai tizedszedőknek. Hunyadi János Horogszegi Szilágyi Erzsébetet innen vette nőül. Nagylak is birtokai közé került, Battonyávál, Vásárhellyel és más Csanád megyei helységekkel. Mátyás király a török nyomása elől Magyarországra költözött szerb főurak egyikének, a Brankovicsokkal rokon Jaksichoknak adományozta Nagylakot. Jaksich Demeter Báthori István erdélyi vajda szolgálatában 1479-ben Kinizsi Pállal együtt segítette kivívni a kenyérmezei diadalt és Nagylakon kastélyt is építtetett. Leszármazója Jaksich Péter egy cseh főúr leányát, Annát vette feleségül, aki birtokain támogatta a huszitizmus terjedését.

1 A Jaksichok alatt érte el — a megye történetírója, Borovszky Sámuel szerint — Nagylak virágzásának legmagasabb fokát. A XV. század közepén nevezetes hellyé vált. Központja az uradalomnak, melyhez Csanád vármegyében 9, Temes és Brassó vármegyében 51 falu és számos puszta tartozott. A mezővárosok sorába emelkedett, évenként országos vásárt és vasárnaponként hetipiacot tartott.

2 A Dózsa György-féle parasztháború egyik nevezetes eseménye Nagylakhoz fűződik. A felkelők egy csapatát a Maros jobb partján, Apátfalva tájékán Báthori István temesvári főispán csapatai megfutamították. Báthori győzelmének tudatában Nagylakra ment és nemeseivel dáridózott. A felkelők azonban Dózsa vezetésével rajtaütöttek a váron, elfogták többek között Csáky Miklós csanádi püspököt és karóba húzták.

3 A török közeledtével az uradalmat a temesvári várhoz csatolták. Fráter György is igyekezett megszerezni testvérei számára, nem sok sikerrel. A török végül is 1552-ben, az ország közepének meghódításakor Nagylakot is elfoglalta. Az 1557. évi török defterből kitűnik, hogy 50 ház állott a városban és lakói túlnyomórészt szerbek voltak. Báthori Zsigmond és Bethlen Gábor erdélyi fejedel1 Szeberényi Andor: Adatok Nagylak múltjához. A Csanádvármegyei Régészeti és Történelmi Társulat Évkönyve 1890/91. Szerk. Czinkótzky Márton. II. k. Bp. 1892. 47—49. old. 2 Borovszky Samu: Csanád vármegye története 1715-ig. Bp. 1897. II. k. 515—488. old. 3 Uo. 418. old.