Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Páhi Ferenc: Az abszolutizmus közigazgatásának első évei Szentesen, 1849–1853 / 407–416. o.

408 Páhi Ferenc rendkívül korlátozta a bürokratikusán központosított állami szervek javára. Ugyanakkor azonban számos, már a polgári viszonyokra és az azok által támasztott haladottabb igazgatási igényekre jellemző intézkedés bevezetésére is sor került. Ennek a kétágú fejlődésnek önmagukban többnyire kis jelentőségű részletadatait rendbe rakva jellegzetes és igen jól érzékelhető konkrét képet nyerünk részint a folyamat kibontakozásáról, részint annak immár új vonásairól: abszolutizmus és polgári igények bontakozó ellentmondásáról és az ebből származó feszültségekről. Szentes város ezekben az években népességszámára nézve az ország 10. városa volt.

2 Lakóinak számát az 1850. évi népösszeírásban 19343, a tanyákon lakókkal együtt 21 417 főben,

3

1851-ben (már csak a városban) 22 136 főben állapították meg. E népesség 4449 családban oszlott el. A város területe 1200 négyszögöles magyar holdakban 92 255 holdat tett ki, ebből mintegy 37 és félezer holdat szántó és kaszáló, 40 373-at legelő, 1000 holdat szőlő borított; a telkekhez felosztandó rétre 7700, az elkészítendő tiszai gátak után maradandó ártérre közel 2000 hold jutott.

4 1853-ra a város összes földadója valamivel meghaladta a negyedmillió forintot.

5 Ebből a földmennyiségből mintegy 760 egykori, de már 1836-ban megváltakozott úrbéres háztartásnak a kezén összesen 554 és fél teleknek megfelelő földterület volt, a következő megoszlásban: 7/16 telkes 2; 9/16 telkes 2; 11/16 telkes 2; 1/8 telkes 10; 2/8 telkes 102; 3/8 telkes 92; 4/8 telkes 182; 5/8 telkes 40; 6/8 telkes 93; 7/8 telkes 31; 1 telkes 68; 1 1/8 telkes 12; 1 2/8 telkes 29; 1 3/8 telkes 12; 1 4/8 telkes 18; 1 5/8 telkes 6; 1 6/8 telkes 8; 2 telkes 10; 2 1/8 telkes 3; 2 2/8 telkes 1; 2 3/8 telkes 1; 2 4/8 telkes 5; 2 5/8 telkes 3; 2 6/8 telkes 2; 2 7/8 telkes 1; 3 telkes 1; 3 2/8 telkes 3; 3 3/8 telkes 1; 3 4/8 telkes 2; 3 5/8 telkes 2; 4 telkes 7; 7 2/8 telkes 1 fő. Összesen: 564 telek 3/8. Ebből az egyházi hivatalnokok birtokában levő 9 4/8 telek leszámíttatván, a volt úrbéres telkek száma 554 7/8-at tett ki.

6 Magának a városnak a tulajdonában e határból mintegy 4500 hold volt, — ebből azonban csaknem 2200 hold ún. „vízfutotta" földön: ártérben, vagy gátépítésre kijelölt területen feküdt.

7 Az 1852-re készült költségvetés tanúsága szerint a város évi 138 ezer forint készpénzbevétellel is .rendelkezett: ebből korcsmái után 6700, a föld- és nádváltság után 51 720, legelőinek bérbeadása fejében 23 ezer forintot kapott; az örökváltsággal kapcsolatos „hypotheca" bevétele évi 45 ezer forintot tett ki. Ugyanennyire: 138 ezer forintra kiszámított kiadásai között az örökváltság törlesztésére 104 ezer, kölcsöntőkék törlesztésére és kamataira 11 ezer, hivatalnokai, alkalmazottai fizetésére 14 ezer forint ment el.

8 Érthető, ha a jómódú, és drága pénzen nyert önállóságára büszke és féltékeny mezővárosi polgárságban a visszatért abszolutizmus centralizáló intézkedései, a függetlenségi harc összeomlásának sokkjától függetlenül is, erős ellenérzést váltottak ki. A város első tanácsülését az új korszakban 1849 augusztus 18-án tartotta. A második — augusztus 28-án tartott — tanácsülés tanácskozása közben jelent meg és szakította azt félbe Dobossy Lajos alispán és felolvasta a cs. kir. kerületi főbiztos rendeletét. N E szerint „ az alispán felhatalmazást kapott, hogy Csongrád megyében kebelezett mezővárosokban új tisztviselőknek Ő Felsége törvényes Urunk: Királyunk és az Uralkodó Ház eránti tántoríthatatlan hűségről ösmeretes egyéneknek betöltését haladék nélkül eszközölje, melly meghatalmasítás következtében kineveztettek: polgármesterré Sréter Antal; főkapitánnyá Basa János; főbíróvá Kugler János; főjegyzővé egyszersmind szavazattal bíró tanácsnokká Szálai János; tanácsnokokká: id. Lakos 2 A Magyar Városok Statisztikai-íÉvkönyve I. évf. Szerk. Dr. Thirring Gusztáv. Bp., 1912. A Magyar Városok Országos Kongresszusának iratai II. Ld. az 52—54. lapon közölt 14. sz. táblázatot az 1857. évi népszámlálás adataival. 3 Csongrád megyei Levéltár Szentesi Fióklevéltára, Szentes város levéltára (a továbbiakban: SzVL), tanácsülési iratok (a továbbiakban: t. ir.), 2253/1853. 4 Uo. 1572/1851. 6 Uo. 1019/1853. 6 Uo. 2097/1851. ' Uo. 1835/1852. 8 Uo. 1137/1851.