Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)
Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Kállay István: Balassa Ferenc iratai / 247–271. o.
Balassa Ferenc iratai 267 A nemesi felkelésről több emlékiratot, tervezetet és előterjesztést találunk. 1796. november 3-án azt jelentették, hogy egyes megyék követi utasításként a nemesi felkelés javasolását adták. 138 Igen jellemző adat, hogy 1798 októberében Balassa Ferenc birtokain (Kékkő, Podluzsány, Zsigmondháza és Eberhard) a következő insurrectiós készletet őrizték: 18 ágyú, 4 mozsár, 31 pisztoly, 5 flinta, 34"szablya, 16 nyereg, 17 lószerszám, 1 buzogány. c) Államnyelv. Szekfű Gyula munkájából 139 ismerjük azt a tevékenységet, melyet Balassa e téren kifejtett. Több előterjesztést, emlékiratot készítet^ ezek közül azonban egy sem található az Országos Levéltárban őrzött iratai között. A Budai Tudós Társaság létrehozását Balassa viszont nemcsak támogatta, hanem javasolta is. 140 Erről Kovachich Márton Györggyel levelezésben állott, aki műveit pártfogás céljából neki megküldte. 141 Egyik levelében Kovachich amiatt panaszkodott, hogy bár ő az uralkodó érdekeit tartja szem előtt, mégis műveiért nem kap megbecsülést. Balassa emellett foglalkozott Stullianus történeti lexikonának latin vagy horvát nyelvű kiadásával is. 142 Levelezésben állott a bécsi császári könyvtárral (pl. családtörténeti ügyben). 143 d) Egyéb véleményezés. Balassa Ferenc a legkülönbözőbb ügyekben adott az uralkodó számára véleményt. így az erdélyi nemesi határőrség megszüntetéséről, Ráby Mátyásról, különböző (pl. Kövesdy László „Litis in Hungária..." és „Coronalitas legibus et facto illustrata") munkákról. A szabad királyi városokat támogatta; felhívta az uralkodó figyelmét, hogy a városokat védeni kell a főurak, a mágnások önkénye ellen. Javasolta a csillagkeresztes női rendnek a protestáns nemességre való kiterjesztését. Vallási ügyekben a türelmi politika híve volt. 144 Véleményt nyilvánított egyházi személyek elleni vizsgálatokról, állások betöltéséről. 1799-ben Haller pozsonyi kanonok Balassa pártfogását kérte az erdélyi püspöki szék elnyerése érdekében. Találunk előterjesztést a feloszlatott jezsuita renddel vagy a klérus jobb anyagi ellátásával kapcsolatban is. Közismert Balassa munkássága a magyar—morva határvitával kapcsolatban. Nem kerülték el figyelmét a kereskedelmi kérdések sem, így pl. a frankfurti és hamburgi kereskedelmi utak tervezete. 145 Mindenesetre megfigyelhető, hogy 1796 után csökkennek, 1798 után csaknem megszűnnek a véleményezésre kapott ügyek. 15. „Titkos kancellár". A fogalmazványok és a levelezés áttekintése során számos olyan irat került felszínre, melyek kétségtelenné teszik, hogy Balassa az illír kancellária megszüntetése után a személyi állomány egy részét tovább foglalkoztatta, fizetésüket rendszeresen folyósította. 146 Emellett 1792 után rendszeres szervező munkát is folytatott, az újonnan megnyert munkatársait feleskette. 147 Balassa már ezt megelőzően is igyekezett informáltatni magát az őt érdeklő vagy érintő kérdésekről. Az első ilyen jelentés 1769-ből — olvashatatlan aláírással— 138 Uo. No 9102. 138 Szekfű: Államnyelv 46-^7, 56, 68, 226, 266, 268. 140 H. Balázs Éva: Berzeviczy Gergely a reformpolitikus. Budapest, 1967. 196. és Magyar életrajzi lexikon I. Budapest, 1967. 82. 111 22. tétel, No 5076—5085. 142 Uo. No 8501. 143 Uo. No 6292. 144 Mályusz i. m. 284—285, 610—611. 145 Indiai, spanyol, olasz cikkek és termékek behozataláról volt szó. 148 21. tétel, No 1801. — Balassa évi 12 000 Ft-ot kapott még 1798-ban is. 147 18. tétel, 1796. szept. 15.
