Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)
Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Kállay István: Balassa Ferenc iratai / 247–271. o.
Balassa Ferenc iratai 253 Forgách Miklós mellett — tagja lett Balassa Ferenc is 29 , ki az udvarral való szoros kapcsolatát azután is fenntartotta. 1766. május 26-án kelt Blumengen államtanácsos levele, melyben nyugtázza Balassa Ferenc jelentését a Bernard-javak értékeléséről. Megjegyezte, hogy „ne féljen az ellenségektől, mert az, aki ezt a munkát végzi, a legfőbb védelmet élvezi." 30 Balassa 1766. június 28-án panaszkodott Nenynek, amiért egyesek őt hazaárulónak tartják. A kabinet titkár válaszként megküldte Balassának az úrbérrendezési biztosok számára kiadott utasítást. Kérte, hogy egyelőre tartsa titokban, „mert a viszonyok most még ezt követelik". 31 Balassa az utasításhoz észrevételeket fűzött, ill. juttatott el Nenyhez. Megállapította, hogy az 1759. évi szlavóniai úrbérrendezés az adózók számára nagyobb terheket hozott. Attól félt, hogy egy újabb rendezés a földesuraknak jelentene előnyöket. Az 1766. őszi dunántúli parasztmozgalmakkal kapcsolatban arról írt, hogy „néhány uradalomban a szegény adózók körülményei olyan nyomorúságosak, hogyha nem kapnak a legmagasabb udvartól hamarosan segítséget, a földesurak, valamint az uradalmi tisztek zsarnoksága ellen, nyomoruk zavargásra ösztönzi őket." Neny Balassa észrevételeit az uralkodó elé terjesztette. 32 Az úrbéri bizottság 1766—1768. évi működéséről nagyszámú irat, —javaslat, előterjesztés, kérvény, panasz — található a fondban. 1766. február 25-én kelt Blumegen államtanácsos levele, melyben nyugtázta a bizottság jelentéseit. A következő évekből való a Radkovicz Ferenc által összeállított „systema dieationis", mely a megyei adókivetéssel, osztályokba sorolással, az egyénekre való adókivetéssel foglalkozott. Fennmaradt néhány — Baranya, Bihar, Fejér, Hont, Pest, Pozsony, Somogy, Sopron, Zala — megye jelentése az úrbérrendezés végrehajtásáról, a helységek osztályokba sorolásáról, az ezzel kapcsolatos észrevételekről. Különösen részletes Baranya, Fejér, Pozsony, Somogy, Sopron, Zala megyék osztályozása. A helységek nevét rövid, a helység határára, mezőgazdasági termelésére, állattenyésztésére vonatkozó jellemzés követi. Győry Ferenc, a Fejér megyébe kiküldött biztos külön jelentett a ráckeresztúri tumultusról. Igen jellemző Nagykőrös mezőváros lakóinak 1768. március 31-i válasza az úrbérrendezés kérdőpontjaira. Aszerint urbáriumuk sohasem volt, szerződés vagy szokásjog alapján sem adóztak. A szőlőkben vörösbort termeltek, gyümölcsfáik is voltak. Évente négy vásárt tartottak. A vízimalmot csak a tavaszi olvadáskor tudták használni, emellett négy szárazmalom működött. A városnak kocsmái és vendégfogadói voltak, a királyi dézsmát bérelték, a boltokat bérbe adták. A házhelyeket nem osztották ki, így nem volt fél vagy egész házhely. A házakhoz földek tartoztak, melyeket a tulajdonos pénzért vett meg. A város kilencedet sohasem fizetett, puszta házhely nem volt, magukat szabad polgároknak tartották. A helytartótanács 1769. április 27-i leirata szerint „ex orali propositione Baronis Balassa" megállapítható, hogy keveset tudtak az úrbérrendezés állásáról. Ezért felszólították Pozsony, Pest, Bars, Túróc, Baranya, Tolna, Fejér és Somogy megyét, adjanak időről-időre tájékoztatást, melyik megyei köz- vagy kisgyűlés tárgyalta meg az úrbéri ügyeket. 1770. február 15-én Püchler kabinet titkár tolmácsolta az uralkodó megelégedését Balassa Ferencnek az úrbérrendezés érdekében kifejtett munkájáért. Felhívta figyelmét az úrbéri szerződésre, mely gátat szab a földesuraknak. 33 29 Uo. 185, Í93, 643, 653. — Haus-, Hof- und Staatsarchiv (HHSta) Staatsrat, No. 1513. 30 22. tétel, No. 7651. 31 HHSta, Nachlass Neny, 1766. jün. 28., aug. 11. 32 Uo. 1766. aug. 21., szept. 3., 10. 33 22. tétel, No. 7814.
