Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)
Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Bálint Ferenc: Békés megye Védbizottmányának szervezete és működése 1849-ben / 47–60. o.
52 Bálint Ferenc rendszert 25 hogy a kormány politikai célkitűzéseit érvényesítsék és hogy a harcoló honvédség minden szükségletét gyorsan és hosszú utánpótlási vonalak mellőzésével a helyszínen vagy ahhoz közel, biztosítani lehessen. Kossuth ily irányú gondoskodását jól jellemzi az alábbi levél, amelyet Szegedről 1849. július 23-án írt Halassy Kázmér Szolnok megyei élelmezési kormánybiztosnak, akinek működési területéhez megyénk is tartozott: „Halassy Kázmér kormánybiztos úrnak. Én sajnálom önt, de nem tehetek rolla. A Haza mindenek felett. Luzsénszky ezt írja: «miután Halassy kormánybiztos úr működése Szolnok vidékére terjed ki, bátorkodom Kormányzó urat megkérni, méltóztassék neki meghagyni, hogy ezután is ő, ki az itteni körülményeket és kútforrásokat legjobban ismeri, gondoskodjék az élelmezésről.» Mind mondám, sajnállom Önt, de Isten engem úgy segéljen, a gondoktól fel nem menthetem, azon egyszerű oknál fogva, mert más akárki 6 ökörrel sem képes annyira menni, mint Ön kis ujja mozdításával. Ha Ön nem gondoskodik, koplal a sereg és elvész a Haza. Kellemetlenség mindenikünknek juthat, de örömünk kell a Hazának. Zabot egy pár ezer mérőt felküldök. Mit küldjek még? hogy minden legyen. Én ezt teszem — Kegyed meg adjon enni a seregnek. Másként nem lehet, Kossuth kormányzó." 26 A Békés megye által 1848-ban a honvédelem „élő erőinek" a nemzetőrségnek és a honvédségnek megszervezésére tett intézkedéseket ez alkalommal csak vázolni van lehetőségünk. Az 1848. évi XXII. t. c. rendelkezése alapján a március 27-i megyei közgyűlés megtette intézkedéseit és minden községben megtörtént a nemzetőrség megszervezése, összesen 12 000 főnyi létszámmal. 27 Ebből a létszámból július folyamán 4200 fő került hadi alkalmazásra a lázongó Délvidéken, ahol a Kiss Ernő ezredes parancsnoksága alatt álló honvéderők segítésére rendfenntartó szolgálatot teljesítettek. Három heti szolgálat után egy hasonló számerejű csoport váltotta fel őket, de hiányos fegyverzetük, gyenge harci szellemük arra indította a megye vezetőit, hogy hazabocsátásukat kérjék, amihez a miniszterelnök augusztus 15-én érkezett leiratával hozzájárult, 28 azzal, hogy helyettük egy 1000 fős, önkéntes és a harc végéig szolgálatot teljesítő nemzetőr zászlóaljat kell kiállítani. Ennek megszervezésére az Állandó Bizottmány augusztus 19-én határozatot is hozott, de a felszerelés és zsold költségeit előteremteni nem tudta, csak egy 387 főből álló csoportot tudott kiállítani és szeptember 16-án Aradra indítani. Október közepén az aradi vár és Arad vidékének védelmére 8—9 ezer, vasvillával, kaszával felfegyverzett nemzetőrt küldött megyénk, akik Máriássy őrnagy parancsnoksága alá kerültek. Természetesen ennek a kiképzetlen, rosszul felfegyverzett és szervezetlen tömegnek a harcértéke igen gyenge volt, s ezért megérlelte a megye vezetőiben azt a felismerést, hogy elsősorban a honvédség szervezését kell minden erejével támogatniuk, s emellett már 1848 decemberében intézkedéseket tettek egy szabadcsapat szervezésére. Természetes, hogy ez a sokirányú igénybevétel szétforgácsolta a megye erőit. Sok nehézséget okoztak a felsőbb helyről, és a kormánybiztosoktól érkező, sokszor ellentétes szervezési rendelkezések is. A Honvédelmi Bizottmány a Békés megye által 25 Balázs József, Borús József, Nagy Kálmán: Kossuth a forradalmi honvédelem szervezője. (Emlékkönyv Kossuth Lajos születésének 150. évfordulójára. Szerk. I. Tóth Zoltán. Budapest, 1952. I. k.) 317—318. Vo. még: Szőcs Sebestyén: A kormánybiztosi intézmény kialakulása 1848-ban. Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 65. Budapest, 1972. 28 Magyar Országos Levéltár (ezután: OL) H 114 (levél Halassy kormánybiztoshoz.) • 27 Oláh György i. m. I. 204. 28 Oláh György i. m. I. 262.
