Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Bálint Ferenc: Békés megye Védbizottmányának szervezete és működése 1849-ben / 47–60. o.

50 Bálint Ferenc Békés megye rendkívül fontos ellátási bázisa volt a küzdő hadseregnek. Már 1848 folyamán jelentős részt válalt az aradi tábor és a délvidéki honvédsereg élelmezésében, de 1849 elejétől csaknem kizárólagos feladata lett Perczel tábornok tiszai táborának ellátása, amint ez február 8-án Kossuthtól érkezett leiratból kitűnik. Ugyanebben közli az élelmezési kormánybiztosok nevét és területi hatáskörét.

11 Békés megye jelentős gabonakészletekkel rendelkezett, a háború területét nem érintette, s ez indította a Honvédelmi Bizottmányt arra, hogy a hadviselés céljára használja fel ezeket a készleteket. Hogy milyen nagyarányú szállításokat teljesített a megye, azt a következőkben vázoljuk: A Védbizottmány január 26-i ülésén foglalkozik Halassy Kázmér élelmezési kormánybiztos értesítésével, mely szerint az ellenséget kiszorították Szolnokról és a Pest irányába előnyomuló magyar hadsereg élelmezésére és fuvarszükségleteire Békés megyének állandóan készenlétben kell tartania 50 ezer adag kenyeret, 20 ezer adag zabot és 600 fogatot.

12 A január 28-i ülésen Boczkó Dániel aradi kormánybiztos rendelkezésére zár alá helyezik a megyében található egész gabonakészletet, biztosítják az állami elővásárlási jogot, elrendelik a piacok ellenőrzését, és 30 ezer ember és 3—4 ezer ló ellátására alkalmas raktárakat állítanak fel.

13 A tiszai hadsereg élelmezésére a Védbizottmány Szarvas, Szentandrás, Öcsöd, Gyoma és Endrőd községeket jelölte ki. ezek azonban csak úgy tudták kötelezettségüket teljesíteni, hogy a szállítást irányító szarvasi főszolgabíró a hatósága területén raktározott állami felvásárlású gabonát felsüttette. Március 28-án pl. azt jelenti, hogy eddig 6000 köböl búzát és 7200 köböl zabot szállíttatott, de ezután 5 naponként 1200 köböl búzát kell kenyérnek felsüttetnie és 800 köböl zabot kell szállíttatnia.

14 A községek több alkalommal jelentik, hogy nem bírják a terheket.

15 Magyar Gyula városának is a megyei pénztárból kellett kölcsönt adni a foglyok élelmezésére.

16 Endrőd község kérte, hogy az ottlévő 600 horvát hadifoglyot szállítsák máshova, mert 289 lakosnak kell azokat élelmeznie.

17 Az Országos Honvédelmi Bizottmány 1849. február 13-i leiratával közölte ugyan, hogy az állam minden igénybe vett termény és előfogat költségét megtéríti, de ez csak több hónapos késedelemmel történt meg és a megyei és községi pénztárak legtöbbször üresek voltak.

18 Általánosan megnyilvánult panasz volt a helységek részéről, hogy az uradalmak nem vállaltak arányos részt a szolgáltatásokból. Endrődön a Wodiáner-birtok intézője nem volt hajlandó a bérletbe adott uradalmi földek után beszállítani a katonaság részére kiszabott kenyéradagot.

19 A Védbizottmány és a megye kötelességei nem merültek ki a katonai élelmezési és fuvarszükséglet biztosításában. 1849 januárjában nagy mennyiségű ruházati és felszerelési anyagot kellett előteremtenie nemcsak a saját szabadcsapata és honvédújoncai számára, hanem a.Bihar megyében szervezett zászlóalj és az aradi helyőrség 11 BmL Védbiz. jkv. 141/1849. 12 BmL. Uo. 42/1849. 13 BmL Uo. 48/1849. 14 Oláh György i. m. II. 281. 15 BmL Védbiz. jkv. 362, 365/1849. 16 BmL Uo. 378/1849. 17 BmL Uo. 361/1849. 18 BmLUo. 115/1849. 19 BmL Uo. 362/1849.