Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Bálint Ferenc: Békés megye Védbizottmányának szervezete és működése 1849-ben / 47–60. o.

Békés várraegye Védbizottmányának szervezete és működése 1849-ben 49 József másodalispán ellenzéki szellemű középbirtokos nemes, és az 1849. júniusi tisztújítás után hivatalba lépő Sipos Sándor I. alispán és Terényi Laios II. alispán is nemes emberek, akik az ekkor újjászervezett Védbizottmány vezetői is lesznek. A Védbizottmány megalakulásával alig csökkent az Állandó Bizottmány irányító és intézkedő szerepe, hiszen mindkettő vezetői ugyanazok voltak, s mindkét bizottmány munkáját össze kellett hangolniok. Békés megye a szabadságharc folyamán nem vált hadszíntérré, az ellenség csak 1849. augusztus 3-án tette lábát először a megye földjére és itt már ütközetre sem került sor. A hátország szerepe azonban nem kis feladatokat rótt a megyére a fegyveres felkészülés, a tiszai és az aradi küzdő hadsereg ellátása, a hadifoglyok elhelyezése tekintetében. A Védbizottmánynak már megalakulása napján, január 16-án foglalkoznia kellett a súlyos helyzettel, hiszen Pest elfoglalása után az ellenség két szárnya az Alföld felé vette útját, Debrecen és Nagyvárad irányába. Török Gábor aradi kormánybiztos január 18-i levelében — arra hivatkozással, hogy Arad támadásnak van kitéve — sürgősen mozgó nemzetőri csapat kiküldését kérte.

7 A megye tehát a hadszíntér közelébe került, s ezért egyrészt katonai szervezési intézkedéseket kellett tennie, másrészt fokozott terheket kellett vállalnia a harcoló csapatok élelmezési és szállítási igényeinek kielégítésében. A Védbizottmány jegyzőkönyvei és az azokhoz kapcsolódó leiratok, jelentések alapján végig kísérhetjük 8 hónapi működését. Nincs lehetőségünk arra, hogy folyamatosan és időrendben kövessük a Védbizottmány működését, csupán legfontosabb, a megye erőfeszítéseiről, a szabadságharc ügye iránti áldozatkészséget tanúsító intézkedéseiről számolunk be a következőkben. " 77. A Védbizottmány hírnöki hálózata és tevékenysége a megye gazdasági erőinek mozgósítására A Védbizottmány első intézkedései között találjuk a megyei hírnöki hálózat megszervezését. A hadszíntér közeledése feltétlenül szükségessé tette az ellenség hadmozdulatairól való gyors tájékozódást, a kormánnyal és a szomszéd megyékben tartózkodó, de Békés megyére intézkedési joggal felruházott kormánybiztosokkal (Boczkó Dániel aradi, Halassy Kázmér szolnoki, Vukovics Sebő Temes megyei, majd szegedi) való kapcsolat tartását. A hírnökök megbízására először az 1849. január 6-i közgyűlés hozott határozatot, s elsőként Kollár János szarvasi ügyvédet küldte a tiszai táborba, azzal, hogy jelentéseit a községi elöljáróságok útján közölje. A lassú továbbítás miatt a Védbizottmány állandó és lovas futárszolgálatot szervezett.

8 Kollár megbízatásának megszűntével

9 március 10-től Ballagi Mór szarvasi tanár, Menyhárt Alajos, Stummer Lajos szolgabíró, Vörös Vendel százados és Gönczi Soma végezték ezt az önkéntes haditudósítói szolgálatot. Színes, a hadieseményekről, a közhangulatról, a szállongó hírekről, a katonai intézkedésekről egyaránt beszámoló jelentéseik nagy segítségére voltak a Védbizottmánynak döntései meghozatalában.

10 7 BmL Békés vm. Védbizottmánya jegyzőkönyve (ezután: Védbiz.jkv.) 5/1849. 8 BmL. Uo. 43/1849. 9 BmL. Uo. 389/1849. 10 Oláh György i. m. II. 161—258. (itt közli a jelentéseket). 4 Levéltári Közlemények