Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)
Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Bálint Ferenc: Békés megye Védbizottmányának szervezete és működése 1849-ben / 47–60. o.
48 Bálint Ferenc den áldozatot meg kell hoznia a szabadság védelmében. Bejelentette, hogy a kormány „szabadcsapat" alakításával bízta meg és ebbe már igen sokan jelentkeztek. Kérte a közgyűlés résztvevőit, hogy lakóhelyükön cáfolják meg a terjengő rémhíreket, amelyeket főleg a hadifoglyok terjesztenek. Vázolta, hogy a lakosság hangulatát erősen rontják az Arad alatt szétvert nemzetőr csapatok szökevényei, főleg pedig a Szolnokot január 13-án megszálló Ottinger osztrák vezérőrnagy proklamációi, amelyeket Öcsöd, Szentandrás, Szarvas és Endrőd községek elöljáróinak küldött meg és meghódolásra szólította fel őket. A fenyegető hadihelyzet, a lakosság izgatott hangulata miatt, a közrend fenntartása és a védelmi intézkedések megtétele érdekében szükségessé vált a megyében 4 „vésztörvényszék" szervezése is. Az 1848-ban megyénk nagyobb községeiben: Vésztőn, Békésen, Kétegyházán, Gyomán, Váriban, de különösen Mezőberényben és Orosházán kitört paraszti megmozdulások letörésére, az elégedetlenek megfélemlítésére a megye birtokos nemesi vezetése a tulajdon elleni cselekmények megtorlását kívánta. 5 A rendkívüli körülmények rendkívüli intézkedéseket követelnek. Ennek a felismerésnek következményeként úgy határozott Békés megye Állandó Bizottmánya 1849. január 15-i ülésében, hogy létrehoz egy szűkebb körű bizottmányt, amely a „leginkább a haza védelmére vonatkozó s halasztást nem szenvedhető tárgyak intézésében a megye nevében jár el, s minden végzései, rendeletei felelősség terhe alatt teljesítendők." E szűkebb bizottmány kapta a Védbizottmány nevet. 6 A határozat szerint a Védbizottmány elnöke a főispán, helyettesei az I. és II. alispán, többi tagjai pedig a megyei vezető tisztviselői karból kijelölt Virágos Sándor fŐpénztárnok, Beliczay József tiszti főügyész, Kalmár Mihály főszámvevő, Magyar és Német Gyula két bírája és az egész jegyzői tisztség. A Védbizottmány, ha a szükség úgy kívánja, mindennap 10 órakor tartja ülését. Életrehívásával egy permanens, a honvédelmi ügyek tekintetében teljhatalmú megyei szerv alakult, ezért úgy határoztak, hogy az Állandó Bizottmány ezután csak minden hó első hétfőjén fog ülést tartani, kivéve ha rendkívüli esetben a Védbizottmány összehívását kéri. A Védbizottmány személyi összetételét tekintve azt dokumentálja, hogy a megyevezetés változatlanul a nemesi vezetőréteg kezében maradt. Elnöke br. Wenckheim Béla főispán Széchenyi irányvonalát követő, királyhű politikus, a megye legnagyobb földesura, aki nagy anyagi áldozatokat hoz a szabadságharc folyamán, de annak bukása után külföldre menekül, és amnesztiával hazatérve 1865-től újra a megye főispánja, majd belügyminiszter, 1871-től a király személye körüli miniszter lesz. Az I. alispán Szombathelyi Antal Kossuth híve, középmenes, aki erős kézzel töri le a megyében 1848 tavaszán és nyarán fellobbanó parasztmozgalmakat. 1849 után halálra ítélik, de kegyelmet kap és 1860 után ismét részt vesz a megye közéletében. Tomcsányi 6 Ember Győző: Iratok az 1848-Í magyarországi parasztmozgalmak történetéhez. Budapest, 1950. 176—198. — Dénes György: Orosháza a forradalom és szabadságharc idején (1848—1849). (Orosháza története. Szerk. Nagy Gyula. Orosháza, 1965.) 286—324. — Ember Győző: Oláh István kivégzése Orosházán 1848-ban. Emlékkönyv hazánk felszabadulásának és az orosházi Szántó Kovács Múzeum fennállásának 10 éves évfordulójára. Szerk. Nagy Gyula. Orosháza, 1955. 145— 154. — Oláh György i. m. II. 53—70. — Implom József: A polgári forradalom és a szabadságharc időszaka (1848—1849) (Mezőberény története. Szerk. Szabó Ferenc. Mezőberény 1973. 1. k.) 185— 191. --Karácsonyi János: Békésvármegye története. Gyula, 1896. 1. 379. — Virágh Ferenc: Az 1848— 49. évi forradalom és szabadságharc Békéscsabán. (Tanulmányok Békéscsaba történetéből. Szerk. Kristó Gyula és Székely Lajos. Békéscsaba, 1970.) 77—88. 6 BmL Békés vm. Állandó Bizottmánya jegyzőkönyve 202. sz. határozat.
