Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Varga Endre: Bányabírósági eljárás a feudáliskori Magyarországon : a fennmaradt bírósági iratok bányászattörténeti forrásanyaga / 593–613. o.

Bányabírósági eljárás a feudáliskori Magyarországon 605 termelés céljára más vállalatnak történt átengedésével) kapcsolatban. Elég sok per 4árgya a bányarészek tulajdonjoga. Ilyenek a bányarészek öröklésével, bányarészeken való osztozkodással kapcsolatos, valami módon elidegenedett bányarész visszaszerzését célzó, bányarész jogosulatlan megszerzése miatt indult és bányarészesnek a társulatból való kilépéséből származó perek. Az itt tárgyalt, vállalaton belüli pereknél jóval nagyobb számúak a különböző bányavállalatok között folyt, gyakran igen hosszadalmas pereskedések. A jogvita tárgya rendkívül sokféle: bányatelkek birtoklása, illetőleg elbirtoklása, bányatelkek szabályos vagy szabálytalan kimérése és elhatárolása, egymás bányatelkének területébe vagy ércerébe történt behatolás, tárnafelhagyás címén más vállalat bányatelkének eligénylése, az eligényelt telek visszaszerzéséért folyó küzdelem. E tárgycsoporthoz tartozó perek közül kiemeljük a gölnicbányai Szent István bányatársulatnak — föld alatti határsértés, ércerébe vágat hajtása címén — a szomszédos Szent Róbert bányatársulattal folytatott évtizedes perét, melynek iratai között, egyéb értékes dokumentumokon kívül, több bányatérkép is fennmaradt.

19 Említhető továbbá a Selmecbányái Oberbieberstolln nevű kincstári bányamű, mely az ugyanottani Szent Antal bányatársulattal perlekedett a fentihez hasonló okból: az Oberbieberstolln által 1782-ben feltárt dús ércérbe történt behatolás címén. A perbe vont bányatársulat viszontkeresetében azt adja elő, hogy kincstári bányatisztek és bányászok útján területének erőszakos elfoglalása történt.

20 Hosszú ideig foglalkoztatta a bányabíróságokat és szintén nagyszámú iratot produkált egy dobsinai bányatársulat s a bánya előző tulajdonosa között e bánya felhagyás címén történt eligénylése miatt indult hosszú pereskedés.

21 A bányatelkekért folyó gyakori pereskedés bemutatására választottuk ki azt a pert is, mely a selmecbányavidéki kisovai Hofferstolln és a szomszédos Segen Gottes bányatársulatok között az utóbbi bányatelkének az előbbi által sérelmezett módon való kiméretése miatt, illetőleg a mindkét vállalat részéről igényelt Krisztus Mennybemenetele nevű elhagyott bánya területének megszerzéséért 1787-ben indult. A periratokban több más környékbeli bánya és egyéb helymeghatározó adat is szerepel, ami a pereskedő bányák területének megállapítását, üzemük helyének mai rögzítését könnyítheti meg."

22 A fenti két per bepillantást nyújt a bányabirtokosok egymás közötti üzleti harcába is: éberen figyelik egymás üzemét, s ha észreveszik, vagy úgy vélik, hogy a másik a termelést feladta, vagy ereje fogytán szünetelteti, igyekeznek a bánya jogosítványát a maguk számára eligényelni. E hosszú perek — és általában a területi viták iratanyaga— sok értékes adatot őriz meg az egykorú bányákról, a tárnák helyzetéről, a művelés módjáról, a bányaszokásokról is. A bányavállalatok között folyt perek közül is azok a legértékesebbek, ahol az egyik fél ún. altáró (örökös altárna, Erbstolln, cuniculus haereditarius, archicuniculus), vagyis olyan bányavállalkozás, mely a törvényesen megszabott, illetőleg szerződésben kikötött termeivényhányad (esetleg bizonyos bányarész átengedése) fejében a bányák vizének lecsapolását, s a tárnák légellátásához szükséges alépítmények létesítését vállalja. Az ily szerződésből, a feltételek valamely oldalon történt megsértéséből, be nem tartásából eredő perek a bányatörténet legbecsesebb forrásai közé tartoznak. 19 0 61. 1786. 15. kf. 8. t. 20 0 61. 1787. 13. kf. 13. t. 1789. 13. kf. 33. t. 21 0 61. 1786. 15. kf. 15. t. 1787. 13. kf. 8. t. 1788. 13. kf. 19. t. 22 0 62. 1788. 12. kf. 34. t. Lásd még pl. az0 28.

1. 26., 57., 68., 131. jelzetű pereket.