Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Varga Endre: Bányabírósági eljárás a feudáliskori Magyarországon : a fennmaradt bírósági iratok bányászattörténeti forrásanyaga / 593–613. o.

Bányabírósági eljárás a feudáliskori Magyarországon 595 Fentieket előrebocsátva, a bányabíróságok hatáskörét — a számos kivételt és különleges esetet itt figyelembe nem véve — nagy általánosságban a következőképpen foglalhatjuk össze. • A bányabíróságok alá tartozott személyi szempontból: a bányahatósági szervezet minden alkalmazottja, továbbá a bányatulajdonosok, bányarészesek, a kincstári és magánbányák s a bányászattal kapcsolatos egyéb üzemek valamennyi dolgozója, ha ügye az üzemmel valami kapcsolatban állott, vagy tisztán „személyes természetű" volt (mint pl. a testi sértés, becsületsértés).. Végül, ami az eseteket szintén sokszor bonyolulttá tette, e bíróságok ítélkeztek a felsoroltak családtagjai felett is az említett ügyekben, melyeknek határa azonban velük kapcsolatban sem volt elég pontosan definiálva. A bányabíróságok hatáskörébe tartoztak dologi szempontból: a bányák, bányarészek, aknák, tárnák, érc- és ásványtelepek, kohók, hámorok, bányaműveléssel összefüggő gyárak, művek, ezekhez tartozó épületek, vízvezeték, egyéb birtoklása, haszonélvezete, használata, illetőleg a velük kapcsolatban felmerülő minden jogi kérdés. Ugyanígy a bányabíróságok ítélkeztek a bánya-adósság, bányatársi hozzájárulás, haszonrészesedés, munkabér és egyéb pénzügyi tárgyban keletkezett mindenféle jogvitában. Végül megemlítjük, hogy minden egyéb, nem peres jellegű, hanem gazdasági, üzemi vagy fegyelmi természetű ügy a bányahatóságok igazgatási vonalán nyert elintézést. A bányaműveléssel, a szolgálattal, renddel, fegyelemmel kapcsolatos vétségek, büntetendő cselekmények szintén a bányahivatali és főbányahatósági ügykörbe tartoztak, tanulmányunkat érintő több más tárggyal együtt.

5 Mivel a bányahatóságok egyben bányabíróságok ügykörében a különféle igazgatási és jogszolgáltatási teendők szorosan összeszövődtek, tanulmányunk nem csak a bányák és a bányászathoz kapcsolódó üzemek peres ügyeiben alkalmazott eljárást, illetőleg a bányabíróságok hatáskörébe tartozó magánjogi vonatkozású ügyek menetét ismerteti, ki kell térnünk a szóban forgó hatósági szervek fegyelmi, illetőleg büntető jellegű funkcióira is. S minthogy a büntető eljárásban a bányahatósági szervezet a törvényhatóságok, elsősorban a városok jogszolgáltatási szerveivel érintkezésben állott, s köztörvényi bűncselekmények esetén a bányabíróságok hatásköre alá tartozó személyekkel szemben is a rendes területi fórumok (városi, megyei törvényszékek, 1787—1790 között a rövid életű iudicium subalternumok) ítélkeztek, az utóbbi ügyek lefolyását is át kell tekintenünk. Tanulmányunk tehát három részre tagolódik: az első a szorosabb értelemben vett bányaperes eljárást, vagyis a bányabíróságokon indult polgári ügyek útját ismerteti a jogszolgáltatás legfelső fórumáig, a második rész a bányászati személyzet bűnügyeivel kapcsolatos eljárást vázolja, ezt ugyancsak a legfelsőbb szervekig végigkísérve, végül a harmadik rész átfogó képet kíván adni a fennmaradt forrásanyagról, s élénkítésül egyes konkrét eseteket idéz az iratokban előforduló sokféle ügy közül. Mindhárom rész, természetesen, csak addig terjedő részletességgel foglalkozhatik a tárggyal, amit e tanulmány terjedelme megengedett, s amit a Bírósági levéltárak bányatörténeti vonatkozású iratanyagának bemutatása feltétlenül megkívánt. 5 A fenti bevezető jellegű általános tájékoztatás anyaga részletesen kifejtve Varga Endre: Magyarország bányabírósági szervezete 1686—1854. (Jogtörténeti tanulmányok III. Bp, 1974.) 38*