Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Székely Vera: A Belügyminisztérium tisztviselői, 1867–1885 / 573–591. o.

576 Székely Vera sor került, a tisztviselők több mint felét — feltehetően rendelkezési állományból —folyamatosan 1868/69-ben vette át a Belügyminisztérium. „A kormány kinevezése után a miniszterek, majd az újonnan kinevezett hivatalnokok is felesküdtek, még pedig .nem mint eddig, csak a királyra, hanem az alkotmányra is... és utána minden nagyobb ceremónia nélkül ment végbe a-Helytartótanácsnak a felelős minisztérium által történt átvétele."

8 Az Andrássy-kabinet Belügyminisztériuma br. Wenckheim Béla vezetésével március 11-én kezdte meg munkáját, Budavárában a Szent György tér 5. sz. házban. A kilenc ügyosztály

9 és a segédhivatal 62 tisztviselőjének 45 %-át (62:27) a Helytartótanácstól helyezték át: a fogalmazói kar 40%-át (57:22) és a segédhivatalba beosztott öt irodatisztet. (A személyi állomány elemzésénél részletesen foglalkozunk még a volt udvari hivatalok tisztviselőinek arányszámával és minisztériumi előmenetelével. Itt csak a megalakuló apparátus összetételét kívántuk jellemezni, s a teljesség kedvéért említjük meg azt a 11 ill. 13 személyt is, akiknek nevét már az 1848-as minisztérium tisztviselői között is megtaláljuk.)

10 Visszatérve a hivatalszervezeti kérdésekre, a minisztérium szervezete az első években 1873-ig jóformán állandó mozgásban volt. Évenkénti átszervezések vagy kisebb-nagyobb hatásköri változások formálják struktúráját.

11 Már az első év elteltével, 1868-ban két új ügyosztályt szerveztek; az Elnöki és az önálló Földtehermentesítési Alapigazgatósági osztályokat, valamint megszervezték a 66 számtisztből álló, az összlétszám 40 %-át meghaladó számvevőséget.

12 Ezenkívül a IV. Községi és úrbéri és a VIII. Rendőri osztály a) és b) osztályokra vált ketté, lényegében változatlan hatáskörrel. 1869-ben egy, az egész minisztériumot érintő átszervezés során minden ügykört más osztály hatáskörébe utaltak. (Az ügyintézőknek ugyanakkor csak egy része került át az új osztályokra.) • A közjogi, az úrbéri és a közbiztonsági ügyeket új, önálló osztályok intézték; s az Erdélyi ügyosztály megszűnt, miután Erdély egyesült Magyarországgal. A hatáskör nagymértékben bővült és a tisztviselők száma is ebben az. évben a legmagasabb: a tárgyalt 20 év átlagát kb. 10%-kal haladja meg. Két év szünet után, 1872-ben, csekély módosítással találkozunk, amely csak három ügyosztályt érintett. (A II. Kebelbéli osztály kettévált; a megyei közigazgatás ismét a III. ügyosztály hatáskörébe került és megalakult a IV. Árvaügyi osztály.) _

8 Vasárnapi Újság 1892. 28. sz. 9 Az 1867-es ügyosztály beosztásról a Kalendárium és a Belügyminisztérium levéltáráról készült repertórium eltérő adatokat közöl. A Kalendárium, mint általában a periodikák, csak az adatfelvételkor érvényes helyzetet rögzíti, az" évközi változásokat nem követheti. A minisztérium megalakulása után alig három hónappal, 1867. június 1-én a szervezeti és ügykörbeosztás már változik. .A Kalendárium adatai a június 1 utáni állapotnak felelnek meg, amelyeket a repertórium is a Kalendáriummal teljesen egyezően ismertet. — A továbbiakban a Kalendárium és a repertórium adatai között nincs eltérés. 10 Két esetben nem állapítható meg teljes bizonyossággal, hogy egyazon személlyel vagy ugyanannak a családnak két tagjával találkozunk-e 1867-ben. (Trifunácz Pál és ifj. Keszlerffy János.) 11 A hatásköri változásokat jelezzük, az ügykörök részletes tárgyalására azonban e tanulmány keretén belül nincs lehetőség. A Kalendáriumból átvett ügykörleírást — a továbbiakat is hitelesítendő — összevetettük az iratanyag alapján készült, tehát teljesen hitelesnek tekinthető és az ügyköröket kimerítően ismertető repertóriuméval és megállapítottuk, hogy azzal szószerint egyezik. 12 1867-ben csak a Pénzügy-, a Közmunka- és Közlekedésügyi és a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi minisztériumban volt önálló számvevőség. (A repertóriumban is csak 1868-tól szerepel a belügyi számvevőség.)