Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)
Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Szabó Ferenc: Békés Megye Levéltára, 1790–1848 / 559–571. o.
568 'Szabó Ferenc ' Az 1830-as évek elejétől fogva többször szerepelt a megyegyűlésen, a fokozott irattermelés következményeként, a levéltár telítettségének, majd túlzsúfoltságának ügye. 1832-ben az archívumot átvevő bizottság feladatává tették, hogy miután „a Leveles-tárnak szűk hellyhezete miatt az már több iratoknak el-fogadására nem alkalmatos, de különben is hijjános alkotású s rendeletű lenne, egyszersmind annak hogyan lehető jobb el-hellyheztetésérül" is adjon javaslatot. 49 1835-ben is hasonló megbízást adtak az átvételi küldöttségnek. 50 (A bizottság egyik alkalommal sem nyújtott be ilyen javaslatot.) ' ; 1836-ban „a naponta szerfelett szaporodó iratok" már azonnali elhelyezésére volt szükség, mert „a hely szűke és osztályok (polcos állványok, ÜL szekrények, — Sz. F.) nem léte miatt csak asztalokon és ládákban" a levéltárban és az írnokok szobájában őrzött iratokkal minden hely tele volt. Megoldásul annyi fiókos almáriumot csináltattak, amennyi a levéltárba befért. 51 Ez sem hozott nagyobb helybővítést.. Miután új helyiséget nem adtak, 1843-ban már a levéltárban őrzött anyag szelektálásához folyamodtak: az „újabb iratoknak helyt készítendő", a II. József korából való iratokat, a „régibb" előfogati nyomtatványokat és rovatos összeírásokat a megyeház padlásán felállított állványokra kívánták elhelyezni. 52 Csak ilyen áron kerülhettek a levéltárban az eredeti helyükön hagyott iratok „a helyszűkéhez képest lehető jó rendbe" 1846-ra. 53 (Az archívum majd csak 1851-ben kapott némi bővítést.) Hosszas vitát és kitartó feliratozást követelt az 1797 óta fennálló külön levéltárosi állás, itt. másodaljegyzői státus véglegesítésének a kiharcolása. A helytartótanács és a megye közötti nézeteltérés 1830-ban éledt fel: A kormányszerv leiratban közölte, hogy a régi akták feldolgozására ideiglenesen engedélyezett állást szükségtelennek tartja. 54 A megye — elsősorban nyilván ügyviteli érdekből — még abban az évben részletes indokolást küldött föl. A helytartótanács 1832-ben elutasította a kérést, „a Köz-Irományoknak Lajstromozása és a Levél-Tárnak rendbevaló tartása a Megyebeli Jegyzői Hivatalnak kötelességéhez tartozván". 55 A megyei közgyűlés hamarosan új feliratot küldött, s ebben kifejtette: az iratforgalom olyan mértékben megnőtt, hogy a levéltárnokot másodaljegyzői minőségében a jegyzői tisztség tagjának tekinti, nélküle az iratok rendbentartása megoldhatatlan. 56 Bár a megye 1839-ben és 1841-ben is megkísérelte az állás végleges felvételét a tisztviselők táblázatába, a Békést általában lebecsülő helytartótanács mereven elzárkózott az engedélyezéstől. 57 Az 1842 márciusában tartott megyegyűlés ismét kimondta: „a megye levéltárának tökélletes rendbeszedése egy egyed által, bár mily fizetett szorgalom mellett is, nem eszközöltethetik", így a feltétlenül szükséges levéltárnok mellé hamarosan be kell állítani egy „segédet" is. 58 1842 őszén Nóvák Antal alispán végső segítségként gróf Károlyi György főispán személyes közbenjárását kérte a 45 esztendeje ideiglenes, de mindig folyama49 BmL Békés vm. nemesi közgy. jkv! 1559/1832. 60 BmL Békés vm. nemesi közgy. jkv. 315/1835. „ • 51 BmL Békés vm. nemesi közgy. jkv. 1950/1836. 62 BmL Békés vm. nemesi közgy. jkv. 2464/1843. 63 BmL Békés vm. nemesi közgy. jkv. 1998/1846. 5i BmL Békés vm. nemesi közgy. ir. és jkv. 1285/1830. 65 BmL Békés vm. nemesi közgy. ir. 301/1832. 66 BmL Békés vm. nemesi közgy. jkv. 521/1832. 57 BmL Békés vm. nemesi közgy. jkv. 585/1839., 442/1841. 58 BmL Békés vm. nemesi közgy. jkv. 724/1842.
